A képen látható halat ugyan nem a Kárpát-medencében fogtam, de nagy örömömre szolgálna, ha segítenének azonosítani. Horvátországi nyaralásunk során fogtam, valószínűleg valamilyen makréla, de sajnos eddig semmilyen adriai halakról szóló képes összefoglalóban nem találtam meg. Köszönettel: T. T

  A képen egy tüskésmakréla-félék (Carangidae) közé tartozó, közönséges villásmakréla (Lichia amia), angolul "leerfish" látható. Viszonylag nagy testű, vehemens nyíltvízi ragadozó, amely leginkább a Földközi-tengerben elterjedt, de Afrika és India partjai mentén is megtalálható. Könnyen összetévesztető a vérengző makrahallal (angolul "bluefish", Pomatomus saltatrix), de annak vastag állkapcsában fogak ülnek. A sárgafarkú fattyúmakréla ("greater amberjack", Seriola dumerili) is hasonlít rá, is viszont annak fején és oldalán sárgás csík látható. Emellett a kifogott hal jellegzetes, hullámos oldalvonala fontos határozóbélyeg, amely mindkét fajtól megkülönbözteti.

  2026. augusztus 20-án a Tiszában, a nagykörűi strandnál fogtunk egy nagyobb rákot, amelyet fotózás után visszaengedtünk. Az Önök oldalán olvastam a kecskerák tiszai előfordulásáról, ezért szeretném megkérdezni, hogy ez is kecskerák (Pontastacus leptodactylus) lehet-e. Köszönöm szépen a segítségüket! Üdvözlettel: P. O.

  A rák ollói robusztusak, nem olyan keskenyek, mint az a kecskerák esetében megszokott. A potroh két oldalán barnás foltok sorakoznak, az ollók belső felén tüskék, végükön fekete háromszög található, emellett az ollók csúcsán narancsos folt figyelhető meg. Ezek alapján a képen egy megtermett, inváziós cifrarák (Faxonius limosus) látható. Az idegenhonos és inváziós rákok korlátozás nélkül megtarthatók, azonban ha a kifogott állatot nem sikerül teljes bizonyossággal meghatározni érdemesebb visszaengedni a védett fajok védelme érdekében.

  A képen látható halat a Duna esztergomi szakaszán fogtam, az Esztergomot és Párkányt összekötő híd mellett, a part menti sekély részen. Szeretnék segítseget kérni a beazonosításban. Én tüskés pikóra tippelek.

  A hal szája pici és felső állású, feje és szeme nagy, teste zömök, oldalát jellegzetes foltok borítják, ami alapján sejtése helyes volt, a hal egy tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus).

  2026. október 28-án a Tisza szegedi szakaszán, a kövek között több, üveggarnélára emlékeztető rákot fogtam. A nagyobb példányok 6–7 cm hosszúak voltak, de számos kisebb egyedet is megfigyeltem. Szeretném megtudni, hogy milyen fajhoz tartozhatnak, illetve ismert-e már az előfordulásuk a Tiszában? Sz. L.

  Vízi makrogerinctelenekkel foglalkozó szakértőink megerősítették, hogy jelenleg is vizsgálják a különböző garnélafajok megjelenését és terjedését hazai vizeinkben. Megfigyeléseik alapján a Macrobrachium nembe tartozó jövevény garnélák mind a Dunában, mind a Tiszában egyre gyakoribbak, utóbbiban helyenként már tömegesen fordulnak elő. Mivel több faj terjedése is zajlik, a határozásukhoz genetikai vizsgálatok szükségesek, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. A képen látható példányok faját ezért egyelőre nem tudjuk biztosan meghatározni.

 A képen látható halat pergetve fogtam a Dráva folyón. Kérem segítsenek megállapítani a hal faját! Nekem valamilyen hibridnek tűnik. Jász és balin hibridjéről már hallottam, viszont nem tudom, hogy leánykoncérral is kereszteződhet-e a balin? Jászkeszeget még nem fogtam a Drávában, viszont leánykoncért már sokat. Tisztelettel: N. D.

Ennek a halnak a teste megnyúlt, a farokúszója és az anális úszója egyaránt mélyen bemetszett, az oldalvonalán 65 pikkely számolható, ezek a balin jellemzői. De háta kissé magasabb a balinénál, a szája viszont kicsit kisebb, a farokalatti úszójában pedig 12-nél kevesebb osztott sugár van. Ezek a jászkeszeg jellemzői,  tehát halunk egy balin-jászkeszeg (Leuciscus aspius x Leuciscus idus).

  Ezt a képet egy Bakonybél mellett lévő Borostyán-kút nevű kis tóban készítettem. Remélem meg lehet állapítani, hogy milyen hal van rajta. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: H. Á.

  A képen látható hal feje viszonylag kicsi, háta magas, hátúszója hosszú, szegélye egyenes, farokalatti úszója rövid, pikkelyei nagyok, ami alapján a hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio). Ez a faj Ázsiából származik, az aranyhal igen közeli rokona.

  Segítségüket szeretném kérni a képen látható halfaj beazonosításában. A halat Balatonlellén fogtam a mólóról nagy számban. Én bodorkára gyanakszom, de nem vagyok benne teljesen biztos. Üdvözlettel: B. K.

  A hal úszói narancsos színűek, hátúszójának és hasúszójának kezdete egy, a test vonalára merőleges vonalra esik. Emellett a száj a felső ajak előretolódása miatt félig alsó állásúnak látszik, ám valójában csúcsba nyíló, szemgyűrűje kissé narancsos, az oldalvonalán a pikkelyek száma 40-46 közé esik. Ezek alapján a hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Egy különleges halat fogtam a Dunán. Szerintem dunai galóca, de nem vagyok biztos benne, mivel még soha nem találkoztam ezzel a fajjal. Kérem segítsenek a biztos határozásban.

  A hal teste zömökebb, feje rövidebb, mint az a galócánál megszokott. Mivel a farokúszója nem pöttyözött a szajbling-fajok és a szivárványos pisztráng is kizárható. A képen nehezen kivehető ugyan, de a hal testét világos udvarral körülvett piros pettyek is borítják, ami alapján a hal egy őshonos sebes pisztráng (Salmo trutta fario).

  A Vas megyei Gyöngyös-műcsatorna vasszécsenyi, kiszáradó szakaszán, egy megmaradt pocsolyában fotóztuk az alábbi halat. Nem a legideálisabb kép, de meg lehet határozni ennyiből? Köszönettel: T. Á.

  A hal szája nagy, szeglete a szem alá ér, két különálló hátúszója van, hasúszói a mellúszók alatt erednek, zöldesszürke testét sötét minta borítja, ami alapján a hal egy süllő (Sander lucioperca). A hal mintázata különleges, ugyanis a süllő alapszínét többnyire harántsávok mintázzák. A rendhagyó mintázat genetikai változás, azaz mutáció következménye.