A képen látható halat egy kis, Hajdúszoboszló környéki csatornából fogtam. Nem tudtam egyértelműen beazonosítani. Szeretném ebben segítségüket kérni. Üdvözlettel K. A.

  A hal teste megnyúlt, hengeres, feje kicsi, szája félig alsó állású, ajkai vaskosak, orrnyílásai között barázda húzódik, pikkelyei nagyok és sötét szegélyűek, ami alapján a képen látható hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella). A hal eredete bizonytalan, valószínűleg egy környékbeli halgazdaságból származik, de a természetes szaporulat sem zárható ki teljes mértékben.

  A képen látható ivadékot egy kanálisból fogtam merítőhálóval. Rajokba tömörültek, gyorsak voltak. A nagyobbak közül egyet sem sikerült megakasztani. A hal beazonosításában szeretnék segítséget kérni. Üdvözlettel: G. R.

  Ilyen korban az ivadékok nehezen határozhatók. A képen látható halivadék szája felső állású, háta alacsony, egy alföldi kisvízfolyás nyílt vizéből került elő. Ezek alapján a képen látható hal valószínűleg egy küszivadék (Alburnus alburnus).

  A képen látható halat a Nagykunsági-főcsatornából fogtam. Milyen betegsége lehet ennek a szegény süllőnek? Üdvözlettel: Ny. K.

  A Nagykunsági-főcsatornából fogott süllőn vízi penészgomba  (Saprolegnia, Achlyla, Leptolegni sp.) felrakódást lehet látni. Ez az elváltozás valamely korábbi mechanikai hámsérülést (pl. egy horgász szákolását és a hal elszökését) követően alakulhatott ki a telelés során.

  A képen látható, rövid, dévérkeszegnek gondolt halat külső akadással, pergetés közben fogtam május 31-én. Mi lehet a torzulás oka? Válaszukat előre is köszönöm. B. Cs.

  A képen látható hal pikkelyeinek mérete a hát felé haladva nem csökken olyan számottevően, mint a dévérkeszegnek, mellúszója töve vöröses színű, ami alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna). Az ilyen magas hátú példányok nem gyakoriak, viszont a hal formája utal a nevére. A megduzzadt hasüreg alapján egy ikrával teli példány került elő, de mivel a hasi terület elülső része domborodik ki a leginkább, a Ligula intestinalis féreg általi  fertőzöttség sem zárható ki teljes mértékben. Ezek a férgek a 20-30 cm testhosszt is elérhetnek, a fertőzött halakat a Balatoni halászok "mellyes keszegnek" nevezték. Az úszótövek vérbősége, valamint az enyhe pikkelyborzolódás miatt a baktérium eredetű szeptikémiára (vérmérgezésre) is gyanakodhatunk. A biztos diagnózis felállításához a hasüreg felnyitására és laboratóriumi vizsgálatra lett volna szükség.

  Az Ipolyból fogott csukámon furcsa, szabályos kör alakú bőrhiba volt. Olyan, mint egy szem. Valamilyen külső parazita, esetleg furcsamód gyógyuló, külső sérülés lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: N. T.

  A csuka kopoltyúfedőjén kör alakú, mély fekély látható. Lehetséges, hogy valóban egy furcsamód gyógyuló, külső sérülés áll a jelenség hátterében. Ha az Ipolyból fogott csukákon a jelenség halmozottan jelentkezik, érdemes laboratóriumi vizsgálatot végeztetni.

  Egy Csongrád-Csanád vármegyei csatornában fogtam egy kifejezetten dìszes, színes, 4-5 cm körüli halat. Elengedett akváriumi példány lehet? Több, mint harminc év alatt nem láttam ilyen halat, de még csak hasonló fogásról sem hallottam a környéken. Köszönettel: N. Cs.

  Az oldalról lapított, magas, színpompás test, az erősen ívelt hát- és hasvonal, valamint a faroknyélen látható fémes csillogású kékes sáv alapján a hal egy nászruhás, védett szivárványos ökle (Rhodeus amarus). Apró termete miatt viszonylag ritkán akad horogra. A mi vizeinkben még viszonylag gyakori, de Európa-szerte ritka és sebezhető fajnak számít, ami indokolttá teszi a védelmét.

  Egy 3,5 hektáros bányató egyharmad részén jelentős mértékben elszaporodott a bodros békaszőlő. A növényzet terjedésének visszaszorítása, illetve gyérítése érdekében célszerű amurt telepíteni? Üdvözlettel: B. B.

  Az amur telepítését semmiképp sem javasoljuk. Az amur többnyire a vízfelszínen kiterülő növényeket fogyasztja előszeretettel, pl. vízitök, fehér tündérrózsa, kolokán, de megeszi a fodros békaszőlőt is, ezzel viszont újabb, még súlyosabb problémákat idéz elő. A hínárosodás a nagy mennyiségű növényi tápanyag következménye, viszont ha ezeket a növényeket az amur megeszi, még több tápanyag jut a vízbe a bélsarából, ami az algák számára könnyen felvehető formában jelenik meg. Ez a tápanyag-túlterhelés (eutrofizáció) az algák túlburjánzásához, algavirágzáshoz vezet, aminek hatására oxigénhiányos állapot alakul ki a vízben a hajnali órákban, mikor az algák nem termelnek oxigént, ezáltal a halak pusztulását okozhatja.
  A hínárosok élőhelyet biztosítanak az őshonos halak, kétéltűek, és az azok táplálékául szolgáló gerinctelen szervezetek számára egyaránt. Amennyiben a hínárnövényzet gyérítése mindenképp szükséges a késő nyári, csónakból történő kaszálást javasoljuk, a levágott növényi részek eltávolításával, de érdemes lehet kijelölni egy kíméleti területet is, ami a halak számára ívó- és búvóhelyet, valamint táplálékot biztosít.
  Ezek mellett fel kell tárni az extra tápanyag forrását. Ez lehet felszíni hozzáfolyás, a horgászok által bevitt etetőanyag, de akár mezőgazdasági területről történő beszivárgás is. Utóbbi esetben a tó környékén érdemes pufferzónákat kialakítani, fákat, cserjéket ültetni, de egy övárokszerű vizes élőhely kialakítása is megfontolandó, ami csökkenti a felszín alatti vizekkel érkező terhelést.

  Az amur környezetkárosító hatásairól itt olvashat bővebben: Az amur (Ctenopharyngodon idella) ökológiai és természetvédelmi megítélése a magyarországi természetes és természetközeli vizekben