A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Békapióca

  Vác és Verőce határán, a Dunában fogtam ezt a márnát (Barbus barbus), melyet az élősködőktől megszabadítva engedtem vissza. Milyen élősködők ezek, és hogy lehet ennyi egy halon? Üdvözlettel: S. P.

  A jobb oldali képen látható, hogy a féreg felső része egy tapadókoronggal kapcsolódik a halhoz, és ebből következtethetünk arra, hogy az élősködő egy pióca. Szakértőnk azonban megállapította, hogy nem a közönséges halpióca (Piscicola geometra), hanem a Hemiclepsis marginata, amelyet békapiócának is mondanak. Ez ritkább, mint a halpióca, de a dunai márnákon gyakori. Mivel a piócák csomókban rakják le petéiket, a kikelő fiatalok csoportjából több is rátapadhat egy közelben lévő halra. Ha sok tapad meg egy kisebb példányon, a vérszívásuk visszatarthatja a hal fejlődését, de életveszélyt általában nem okoz.

Halványfoltú küllő

  A képen látható halat 2024. 04. 06-án fogtam a Duna fővárosi szakaszán, a Margit-hídtól kb. 200 méterrel lejjebb, a pesti partról nagyjából 30 m-re bevetett szerelékkel. Ismerőseimmel egyeztetve a hal valamilyen küllő, kis márna vagy Petényi-márna lehet, viszont nem sikerült biztosan meghatározni, ezért kérem szíves segítségüket. Üdvözlettel: L. Á.

  A márnák oldalán nincs ilyen sötétebb, nagy foltokból álló sor, és nem egy, hanem két pár bajszuk van, tehát ez a hal egy küllő. A viszonylag magas test és faroknyél alapján halványfoltú küllő vagy dunai küllő lehetne, de utóbbinak a hát- és farokúszóján nagyobb fekete pettyek vannak. Az oldalvonal alatt és fölött húzódó fekete pontsor, valamint a hát- és farokúszót mintázó vékony és halvány vonalak alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). A megnagyobbodott has arra utal, hogy egy ívás előtt álló ikrás egyed akadt horogra.

Melanisztikus bodorka

  A képen látható hal csalihalgyűjtés során került horogra egy Balmazújváros határában található keskeny, tiszta vizű csatornán. A hal fajának beazonosításában kérnék segítséget. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: T. I.

  A csúcsba nyíló száj, az oldalvonalon található 41 pikkely, valamint az egy vonalban eredő hát- és hasúszó alapján a hal egy bodorka (Rutilus rutilus). A különleges szín abból adódik, hogy a melanin nevű fekete pigment a szokásosnál nagyobb mennyiségben van jelen, vagyis a hal enyhén melanisztikus, míg a piros eritrofill és a sárga xantofill alig található meg benne. Ennek oka genetikai változás, mutáció.

Vágódurbincs

  2024. április 4-én, 18 óra körül, a Gaja-patak székesfehérvári szakaszán 7 példányt fogtam az alábbi képen látható halfajból. Úgy gondolom, hogy valamiféle durbincs lehet, ezelőtt még soha nem fogtam ilyen halat. Horogszabadítás után mindegyiket visszaengedtem. A hal fajának beazonosításában kérném segítségüket. Üdvözlettel: T. A.

  A barnásszöld testen található apró, sötét foltok, valamint az alapján, hogy a hátúszó hátsó szegélyvonalának meghosszabbítása hegyesszögben metszi a faroknyelet a képen látható hal egy nem fogható vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).

Galandféreg

  A mellékelt fotón látható keszeget 2024. április 1-én Zamárdinál fogtam a Balatonból. A hal hasüregében egy hosszú és lapos, kb. 1,5 cm széles 30 cm hosszú és 1-2 mm vastag, lapos férget találtam. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen parazita ez és hogy ehető-e az ilyen parazitával fertőzött hal? Üdvözlettel: T. J.

  A hal hasüregéből a Ligula intestinalis nevű galandféregnek a lárvája került elő. Az emberre veszélyt nem jelent, a hal fogyasztható.

Dévérkeszeg rekord

  Molnár György horgász 2024. március 29-én egy rekordméretű dévérkeszeget fogott a Rábából Szentgotthárdnál. A hal testtömege 6,13 kg, a testhossza 74 cm volt. Önök szerint milyen idős lehet egy ekkora hal? Várom szíves válaszukat, köszönettel: F. Zs.

  Külföldi szakkönyvek szerint a dévérkeszeg maximum 70-80 cm-es és 6-7 kg-os lehet. Az életkorra vonatkozóan 20 év körül adják meg a végső határt, de a növekedési ütem lassulásának a figyelembevételével ezt a rekordpéldányt 20 évnél is idősebbnek becsüljük.

Leánykoncér

  A képen látható csodás leánykoncért 2024. április 1-én reggel fogtam a Duna váci szakaszán. Szinte hihetetlen, hogy ezek a jellemzően ezüstös színű halak ívaskor aranyszínűvé válnak és akár 5 mm-nél is nagyobb tüskéket növeszthetnek magukra. Nem mértem meg sem a súlyát sem a hosszát, de az utóbbi 50 cm körül volt. Gyors fényképezés után szabadon engedtem. Üdvözlettel: R. P.

  Köszünjük az információt, a leánykoncér (Rutilus virgo) impozáns nászkiütéseket öltő, endemikus fajunk, melynek a gyakorisága, valamint az előkerülő példányok mérete is növekvő tendenciát mutat, amiben a védett státusznak és a klímaváltozásnak egyaránt szerepe lehet. Gratulálunk a szép fogáshoz!

Halikra

  Május 20-án a Közép-Tiszán a parti kövezésen erre az ikratelepre lettem figyelmes. Először valamilyen puhatestűre vagy rovarra gondoltam, de közelebbről jól kivehetőek voltak a fejlődő, mocorgó kishalak. Sajnos ötletem sincs melyik fajhoz tartoznak, ebben kérném a segítségüket. Az ikrákat a kővel együtt fotózás után a vízbe helyeztem, hátha még ki tudnak fejlődni mielőtt újra partra kerülnének. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Sz. Cs.


  Köszönjük ezt a csodálatos fotót, de a kérdésére sajnos nincs válaszunk. A fejlődő hallárvák láttán több olyan faj is eszünkbe jutott, amely hajlamos kövekre ívni, de dönteni nem tudtunk. Ám, ha a látogatóink közül valaki jól megindokolt választ ad, köszönettel vesszük.

Ezüstkárászok

  A képen látható halakat egy magyarországi, alföldi csatornában fogták. Azt szeretném kérdezni, hogy a képen látható kárászok melyik fajba tartoznak? Üdvözlettel: U. B.

  A halak háta a viszonylag magas, ami a széles kárász egyik jellegzetessége, viszont az ezüstkárászok testhosszhoz viszonyított testmagassága igen tág határok között változik, a lassan folyó alföldi csatornák esetében a magas hát is gyakran előfordul.  Sajnos a hátúszó a képen nem látható kifeszített állapotában, így az ezüstkárászra jellemző egyenes hátúszószegély, valamint a ritkán fogazott bognártüske sem kivehető, viszont az oldalvonalon található 32-nél kevesebb pikkely arra enged következtetni, hogy a halak ezüstkárászok (Carassius gibelio).

Magyar bucó

   Ezt a 26 centis halat 2024. március 30-án az esti órákban fogtam a Duna Dunafalva feletti szakaszán, az 1465-ös folyamkilométernél. Véleményem szerint egy magyar bucó akadt horogra, de szeretném megerősítésüket kérni ezzel kapcsolatban. Üdvözlettel: A. F.

   A két bucófajt legkönnyebben az első hátúszó sugárszáma, valamint a faroknyél vastagsága alapján lehet elkülöníteni. Jelen esetben az elülső hátúszót 10-nél több csonttüske merevíti, a hal viszonylag robosztus felépítésű és a faroknyele is aránylag vastag, ami alapján a hal valóban egy fokozottan védett magyar bucó (Zingel zingel).

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters