A Nagy-Dunán ősszel fogott keszegekben (pl. paducokban) sok volt az ikra. Tudomásom szerint a keszegek tavasszal ívnak. Miért vannak már ősszel tele ikrával? Tisztelettel: D. B.

  A legtöbb hazai pontyfélénk ívási időszaka valóban a késő tavaszi-kora nyári hónapokra esik, a kikelő lárváknak így elég idejük van fejlődni és megerősödni a meleg, táplálékban bővelkedő időszakban a hideg idő beállta előtt. A halak változó testhőmérsékletű állatok, anyagcseréjük télen drasztikusan lelassul, ilyenkor alig táplálkoznak és növekednek, több ezer ikra előállítása pedig igen sok energiába és időbe kerül. Tavasszal a hosszú nyugalmi szakasztól legyengült halaknak nem lenne ereje és ideje ilyen mennyiségű ivarsejtet termelni az ideális szaporodási időszak előtt, ezért az ikrák fejlődése már előző évben megkezdődik.

  Ezt a halat 2025. november 1-én fogtuk a Duna kiságán a Lupa-tó magasságában. Határozást szeretnék kérni. Köszönettel: R. G.

  A képen látható halnak egy pár bajusza van, a farokúszóján és hátúszóján két pár halvány pontsor található, a háta és faroknyele viszonylag magas, ami alapján a hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

  Ezt a haltetemet 2025 októberében találtuk a Visegrádi-hegységben, az Apát-kúti-patakban. Arra lennék kíváncsi, hogy miben pusztulhatott el. Tisztelettel: R. G.

  A képeken látható rég elpusztult hal valószínűleg az Apát-kúti-völgyben található horgásztavakba folyamatosan telepített, legtöbb esetben szlovák eredetű állományból származó szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), mivel a többi hasonló megjelenésű hazai előfordulású pisztrángféléknek a szájszeglete a szem hátsó vonala mögé ér. Az úszórothadás, a test jelentős részén megtalálható halpenész, valamint a hátúszó alatt látható halpióca jelenléte önmagukban nem halálosak, viszont ezek a betegségek és paraziták leggyakrabban az eleve legyengült, beteg halakat sújtják, ezért az elhullás okát a képről nem lehet biztosan megmondani.

  Október 25-én, az esti órákban fogtam egy keszeget a Nagy-Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán. Jellemzően szilvaorrú keszeg jegyeket visel, viszont a jellegzetes orra hiányzik. Lehetséges hogy hibrid? Köszönettel: K. G.

  Nyúlánk, oldalról lapított test, a mérsékelten magas hát, a hosszú farokalatti úszó és az apró pikkelyek egyaránt a szilvaorrú keszegre utalnak, bár az oldalvonal pikkelyeinek egy része sajnos takarásban van, számuk feltehetően 55 és 62 közé esik. Az orra kisebb, mint a legtöbb szilvaorrú keszegé, de így is jóval előrébb nyúlik, mint a felső állkapocs, emellett színe is a fajra jellemző, szürkés árnyalatú. Szája alsó állású, alulról nézve U alakú, ajkai lekerekítettek. Mindezek alapján hibridre utaló jeleket nem látunk, így a hal feltehetően egy szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

  Surányban horgásztam és ezt a gébet fogtam. Kérem, segítsenek meghatározni, hogy milyen géb lehet. Tisztelettel: R.B

   A képen látható hal orrnyílásai nem módosultak megnyúlt csövecskévé, tehát a tarka géb kizárható. Az első hátúszóján nincs fekete folt, ami alapján a hal nem kerekfejű géb. A folyami géb tapadókoronggá vált hasúszójának elején két kis lebenyt láthatnánk, a képen lévő halról viszont ez a lebeny hiányzik. A hal szemei igen magasan ülnek, oldalát előre lejtő sötét sávok díszítik, hasúszója majdnem eléri a végbélnyílást, ezenkívül a szem mögötti terület, a kopoltyúfedő és a mellúszók töve pikkelytelen. Mindezek alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy csupasztorkú géb (Babka gymnotrachelus).

  Szegeden fogtam a Tiszából a Maros torkolatánál ezt a szürke harcsát. Az szeretném kérdezni, hogy milyen betegsége lehet? Fogyasztható ettől még a hal? Üdvözlettel: Cs. A.

  A képen valószínűleg egy madártámadás okozta sérülés nyomai láthatók, erre utalnak a szabályos, egymás mellett futó sebhelyek. A kerekded vörös képleteket feltehetően harcsa papillomatosis vírusa okozza, a bőr sérülése után fertőzhette meg a halat. A harcsa nyúzást követően sütve-főzve fogyasztható.

  Egy barátom küldte ezt a képet, de nem tudtam beazonosítani a halat. Egy kisebb állóvízben fogta Pásztó közelében. A határozásban kérjük segítségüket. Üdvözlettel: S. L.

  A képen látható hal teste zömök, szája nagy, két különálló hátúszóval és lekerekített farokúszóval rendelkezik, hasúszói kicsik, a képen alig látszanak és a mellúszó alatt helyezkednek el. Alapszíne barnászöld, melyet nagyobb foltok és pettyek díszítenek. Mindezek alapján a hal egy Távol-Keletről, az Amur folyó vízgyűjtőjéből származó inváziós amurgéb (Percottus glenii).

  Egy hazai, intenzíven telepített tavon 2025-ben feltűnően sok 1,5-2 kg körüli "vak" pontyot fogtam. Látszólag külső behatásnak nincs nyoma, sokkal inkább fejlődési rendellenességnek tűnik. Mi okozhatja ezt a jelenséget? Tisztelettel: D. G.

  A képen látható elváltozás valóban fejlődési rendellenességre utal. Ez a jelenség feltehetően az ikra fejlődése során érkező külső behatások, például a keltető víz hőmérsékletének hirtelen megváltozása miatt is kialakulhat. Az ilyen egyedek a természetes vizekben hamarabb elpuszulnak, mint egészséges társaik, de mint a példa mutatja, hála az etetésnek, halastavi körülmények között néhány példány életképesnek bizonyul és jelentős testsúly gyarapodást is elérhet.

  A képen szereplő halat pergetve fogtam Miskolc belvárosában, a Szinva-patakból. Kis balin lenne? Az oldalvonal sujtásos küszre emlékeztet. Kérem, segítsenek a hal határozásban. Fényképezés után természetesen visszakerült a patakba. Köszönettel: R. A.

  A hal szája kicsi, feltehetően csúcsba nyíló, háta viszonylag magas. Ezzel szemben a hasonló méretű, fiatal balin szája nagyobb, egészen a szem alá érne, háta alacsonyabb lenne, így ez a faj kizárható. A kicsi, csúcsba nyíló száj mellett a mellúszók narancsszínű töve, valamint a kérdésben is említett, oldalvonal mentén húzódó dupla fekete pontsor alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy védett sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus).

  Október 23-án az egyik kollégám fogta ezt a halat egy Szeged melletti tóból. Barátaink között vita alakult ki arról, hogy domolykó vagy amur látható a képen. Véleményem szerint egy fiatal amurt fogott a kollégánk. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. I.

 A megnyúlt, hengeres test, és a kontúros pikkelyek a domolykóra emlékeztetnek, viszont a képen látható hal szája kisebb, orra lapítottabb, mint a domolykóé, emellett farokalatti úszójának szegélye homorú és nem domború, oldalvonala alatt 5 sor pikkely számolható, tehát ez a faj kizárható. A hal ajkai vaskosak, homloka homorú az orrnyílások között húzódó barázda miatt, ami alapján a képen látható hal egy fiatal amur (Ctenopharyngodon idella).