Február 14-én a Duna fővárosi szakaszán fogtam ezt a fenséges halat. Sajnos nem tudom eldönteni, hogy mi ő, de természetesen vissza kapta szabadságát. Kb. 2 kg és 45 cm hosszú. Tisztelettel : T. J.

  A hal orra lekerekített, szája félig alsó állásúnak tűnik, szemgyűrűje fehér, úszói narancsos színűek, oldalvonala mentén több, mint 44 pikkely számolható. Mindezek alapján a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A képen lévő halat a Duna-Völgyi-főcsatorna nemesnádudvari szakaszán fogtam egy nagyon pici támolygó villantóval. Azt gondolom, hogy egy kis balin, de felmerült, hogy valójában egy szép küszt fogtam. Szeretném kérni a segítségüket a döntésben.

  A hal szája nagyobb, mint a küsznek, szájszeglete egészen a szem alá nyúlik, pikkelyei kisebbek, számuk az oldalvonala mentén meghaladja a 64-et, farokalatti úszója mélyen bemetszett. Ezek alapján sejtése helyes volt, a képen látható hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius).

  2025 augusztusában a Tisza felső szakaszán, Panyola határában fogtam, majd engedtem vissza a képen látható halat. Kissé bizonytalan vagyok, ezért a határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. F.

  A hal oldalvonalán a pikkelyek egy része takarásban van, de számuk több, mint 44. Emellett a hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, úszói narancsos színűek, szemgyűrűje fehér. Mindezek alapján a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A Jósva-patakban fogtam a képen szereplő halat, de azóta sem jöttem rá, hogy melyik fajba tartozik. A határozásban szeretném kérni segítségüket. Köszönettel: L. D.

  A képen látható hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, teste zöldes színű és orsószerű, pikkelyei nagyon aprók, oldalát halvány foltok díszítik. Ezek alapján a hal egy védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus), mégpedig egy színes, nászruhás példány.

  Ezt a halat a Ráckevei-Dunán spiccbotozás közben, pinkivel fogtam. Véleményem szerint bodorka vagy vörösszárnyú keszeg, de nem vagyok benne biztos, ezért kérem a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: M. M.

  A halak szájállása és mérete sokat elárul a táplálkozásukról és emellett fontos határozóbélyeg is. A halak kímélése és a könnyebb határozás érdekében kérjük a horgászokat, hogy ne a horgon lógva fotózzák őket. A határozni kívánt halról puha, bevizezett helyre fektetve készítsenek minél több teljes alakos képet, ahol a hal szája csukva, a hát- és farokalatti úszója kifeszített állapotban van. A képen látható hal szája feltehetően csúcsba nyíló és közepes méretű, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, ami alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Ezt a képet egy Bakonybél mellett lévő Borostyán-kút nevű kis tóban készítettem. Remélem meg lehet állapítani, hogy milyen hal van rajta. Válaszukat előre is köszönöm!

  A hal szája alsó állású, szájszegleteiben egy-egy bajusz található, teste megnyúlt és hengeres, oldalán foltokat visel, tehát a hal egy küllő. Mivel a hát- és farokúszója erősen pettyezett és a Duna vízgyűjtőjéből került elő a hal egy korábban fenékjáró küllőként ismert dunai küllő (Gobio obtusirostris).

  Ezt a halat fenekező módszerrel, két szem kukoricával fogtam a Balatonból. Szerintem bodorka vagy vörösszárnyú keszeg. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: M. M.

  A bodorka és a vörösszárnyú keszeg megkülönböztetéséhez elsősorban a hal száját, valamint az úszók helyzetét érdemes megfigyelni. A  bodorka alsó és felső állkapcsa egyforma hosszú, tehát a szája csúcsba nyíló, míg a vörösszárnyú keszeg alsó állkapcsa hosszabb, mint a felső, vagyis a szája felső állású. A bodorka hátúszójának és hasúszójának kezdete szinte egy vonalba esik, míg a vörösszárnyú keszeg hátúszója a hasúszónál hátrébb ered. A képen látható hal szája csúcsba nyílónak tűnik, has és hátúszója feltehetően egy vonalban található, vagyis a hal egy bodorka (Rutilus rutilus). Ezt támasztják alá a fakó narancs színű úszók is, mivel az ilyen nagy vörösszárnyú keszegek úszói többnyire élénkpirosak.

  Azt szeretném megkérdezni, hogy a képen látható növendékharcsa egy világos színű őshonos hal, vagy pettyes harcsa? A Pilismaróti-öbölben fogtam, fényképezés után visszaengedtem. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: M. K.

  A képen látható hal szája nagyobb, mint a pettyes harcsáé, bajusza és farokalatti úszója hosszabb, emellett orrnyílása felett nincs bajusza és az alsó állkapcsa túlér a felsőn. Mindezek alapján a képen egy világos színű, őshonos harcsa (Silurus glanis) látható.

  A mellékelt képet egy Bakonybél mellett lévő, Borostyán Kút nevű kis tóban fotóztam. Remélem meg tudják állapítani, hogy milyen halak vannak rajta. Köszönettel: H. Á.

 A képen látható halak szája kicsi és felső állású, pikkelyeik a testméretéhez képest nagyok és sötét szegélyűek, oldalukon a fejtől egészen a farokúszó   tövéig sötét csík húzódik, ezek alapján a képen látható halak inváziós razbórák (Pseudorasbora parva). A faj Ázsiából származik, Európába az amur és a busafajok ivadékaival került, mára a Kárpát-medencében általánosan elterjedt.

  Ezt a beteg harcsát egy barátom fogta a Tisza-tavon. Mivel harcsatilalom volt,  nem küldte el vizsgálatra, így fotózás után visszakerült a vízbe. Mi lehet a baja, valamilyen fertőző a bőrbetegség? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. Cs.

  A képen látható kóros elváltozásokat feltehetően harcsára specifikus papilloma- és herpeszvírusok okozzák. Emellett azonban az is lehetséges, hogy egysejtű parazitagombák (Microsporidium) állnak a jelenség hátterében.  Ezek egyike sem veszélyes az emberre, más harcsákat viszont megfertőznek. Ilyen esetekben egy kis kaparék vagy egy kis fertőzött szövetdarab kivágása és alkoholban vagy lefagyasztva történő megőrzése nagy segítség lehet a diagnózis felállításában és a tudományos ismeretek gyarapításában egyaránt.