A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Bodorka

    Azt szeretném kérdezni, hogy milyen hal látható a képen? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: L. G.


  A képen látható hal szája alsó állásúnak tűnhet, ám valójában csúcsba nyíló, ezért kérjük, hogy a beküldésre szánt halakat lehetőleg csukott szájjal fotózzák. A hal szemgyűrűje és úszói narancsos színűek, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 42 pikkely számolható, ami alapján a képen egy bodorka (Rutilus rutilus) látható.

Árvaszúnyog rajzás

  Június 7-én a Duna egyik holtágán egy bedőlt fán rengeteg elpusztult rovart találtam. Tudom, nem ez a szakterületük, de remélem segítenek a beazonosításukban és a jelenség megértésében. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: B. M.


  A képen árvaszúnyog imágók láthatók (Chironomidae). Számos faj tartozik ebbe a csoportba, méretük a 2-14 mm között változik. Nem csípő fajok, nincs szúró szájszervük. A hímek csápja tollas, pihenéskor az első pár lábukat csápszerűen maguk elé tartják. A tömeges imágórajzás főleg a Balatonra jellemző, amelynek időszaka többnyire júniusra esik. A képen feltehetően a bábból frissen kibújt egyedek láthatók.

Razbóra

  A képen látható halat Lendvajakabfán fogtam, egy mesterséges dísztóban. (Mellette található a Szentgyörgyvölgyi-patak, mellyel magas vízállás esetén közvetlen kapcsolatban van.) Én állasküszre gyanakodtam, de arra nagyon kicsi az esély. Tudnának segíteni a határozásban? Üdvözlettel: M. L.


  A képen látható hal szája kisebb és pikkelyei nagyobbak, mint az állasküsznek, farokalatti úszója rövidebb. A felső állású száj, a nagy szem, a sötét szegélyű, kontúros pikkelyek, a test egészén végighúzódó sötét csík és a vaskos faroknyél alapján a hal egy inváziós razbóra (Pseudorasabora parva).

Ponty-ezüstkárász

  A képen látható halat egy Lajosmizse környéki horgásztóban fogtam. Tömege 4,70 kg volt, első ránézésre ponty-kárász hibridnek gondoltam. Szeretném kérni a megerősítésüket. Köszönettel: Ny. M.

A képen látható hal pontyra hasonlít leginkább, erre utal a viszonylag hosszú orr, az oldalvonalon számolható 34 pikkely, valamint a felső szájszögletben található bajusz. Az úszói viszont szürkés színűek, pikkelyei ezüstösek és kontúrozatlanok, feje kicsi, melyek az ezüstkárász jellemzői. A hal hibrid mivoltára utal az is, hogy a bajusza apró, csökevényes. Mindezek alapján a hal feltehetően egy ikrás ponty és egy tejes ezüstkárász hibridje, vagyis ponty-ezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).

Fekély a pontyon

  2025. 06. 07-én fogtam ezt a pontyot a Ráckevei (Soroksári)-Dunából. Azt szeretném kérdezni mi ez seb rajta? Mind a két oldalán van, nem fogtam olyat, amin ne lenne hasonló. A válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. Zs.


  A képen lévő ponty kopoltyúfedőjén látható fekélyeket a Pseudomonas fluorescens baktérium okozza. A fekély UV fény hatására gyakran fluoreszkál is, a baktérium a nevét is erről kapta. A betegség elhullást nem okoz.

Jászkeszeg

  A képen látható halat a Tassi V-VI. vízterületen fogtam, szerintem jászkeszeg, de nem vagyok benne teljesen biztos. Fogás után visszaengedtem. Üdvözlettel: B. P.


  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, közepes méretű, háta mérsékelten magas, pikkelyei aprók, oldalvonalán 55-nél több számolható, úszói élénkvörösek, ami alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

Garda

  Az élő Tiszából fogtuk ezt a gardának gondolt halat, de ezidáig nem találkoztunk ezzel a fajjal. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: F. I.


  A képen látható hal szája felső állású, hátúszója hátul, a farokalatti úszó kezdetével egyvonalban kezdődik, mellúszója feltűnően hosszú, oldalvonala kanyargós lefutású. Mindezek alapján a képen látható hal egy garda (Pelecus cultratus). A garda eredetileg vándorhal, a tengerekben és a folyók édesvizében is megtalálja életfeltételeit, de a tengertől távoli, hazai állományai teljesen édesvízivé váltak. Magyarországon elsősorban bővizű folyóinkban, illetve nagyobb tavainkban fordul elő.

Bodorka

  A képen látható halat a Tassi V-VI. vízterületen fogtam, szerintem bodorka, de nem vagyok benne teljesen biztos. Fogás után visszaengedtem. Üdvözlettel: B. P.


  A képen látható hal száját - horog nélkül és csukva  - egyértelműen csúcsba nyílónak és közepes méretűnek látnánk, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 42 pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal valóban egy bodorka (Rutilus rutilus).

Jászkeszeg

  Ezt a halat Csehországban fogtam az Elba folyóból. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: K. J.


  A képen látható hal szája csúcsba nyíló és közepes méretű, háta mérsékelten magas, oldalvonalán 55-nél több apró pikkely számolható, úszói a barnás alapszín mellett vörösesek, ami alapján a hal egy szokásostól sötétebb színű jászkeszeg (Leuciscus idus).

Amurivadék

 

  A képen látható halat egy kis, Hajdúszoboszló környéki csatornából fogtam. Nem tudtam egyértelműen beazonosítani. Szeretném ebben segítségüket kérni. Üdvözlettel K. A.


  A hal teste megnyúlt, hengeres, feje kicsi, szája félig alsó állású, ajkai vaskosak, orrnyílásai között barázda húzódik, pikkelyei nagyok és sötét szegélyűek, ami alapján a képen látható hal egy amurivadék (Ctenopharyngodon idella). A hal eredete bizonytalan, valószínűleg egy környékbeli halgazdaságból származik, de a természetes szaporulat sem zárható ki teljes mértékben.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters