A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.
Ezt az öt halat a Vänern tóban fogta egy barátom Svédországban. Azt szeretném kérdezni, hogy a képeken látható halak egy fajba tartoznak-e? Üdvözlettel: P. G.
A nagyméretű száj, a farokúszón hiányzó pöttyök, valamint a halak oldalán található fekete foltok körüli világos udvarok alapján mindegyik hal sebes pisztráng (Salmo trutta).
Csalihalfogás közben akadt horogra a mellékelt képen látható hal. Jól sejtem, hogy valamilyen hibrid egyeddel volt dolgom? Feltételezem, hogy az egyik a bodorka lehet, a másik pedig dévér- vagy a karikakeszeg, de nagy a bizonytalanság bennem. Köszönöm válaszukat előre is. Üdvözlettel: Sz. M.
Jól gondolja, hogy a hal hibrid, és az egyik szülő a szemgyűrű narancssárga színéből következően a bodorka (Rutilus rutilus) lehetett. A másik szülő valószínűleg a dévérkeszeg (Abramis brama), amely talán gyakrabban összeívik a bodorkával. A két faj hibridjét 1991-ben írták le, ahogyan a fekete-fehér képen is látható. Tehát a hal valószínűleg e két faj hibridje, vagyis bodorka-dévérkeszeg (Rutilus rutilus x Abramis brama). Teljesen azonban a karikakeszeget (Blicca bjoerkna) sem zárhatjuk ki, ám ennek az eldöntéséhez további vizsgálatokra lenne szükség (kopoltyútüskék száma, garatcsont alakja, garatfogak száma, genetikai vizsgálat).
Az alábbi képen látható halat 2024. március 17-én fogtam keszegezés közben a Kettős-Körös dobozi hídja felett. Véleményem szerint a hal egy halványfoltú küllő, de szeretnék biztosra menni, ezért kérem segítségüket a beazonosításban. Üdvözlettel: K. I.
A rövid, lekerekített orr, a hátúszó kezdetéig domború, majd attól hátrafelé homorú hátvonal, a törzs és a faroknyél viszonylag nagyobb magassága, valamint a farokúszót díszítő halvány keresztcsíkok alapján a képen látható hal valóban egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi). Ez a példány szokatlanul világos színezetű, ami megnehezíti a határozást. A jelenséget a rendkívül zavaros víz, vagy akár genetikailag meghatározott pigmenthiány is előidézheti.
A képen látható halat a Duna főágán Dunakeszinél fogtam. Véleményem szerint a hal nem jászkeszeg, hanem leánykoncér, mivel a jászkeszeg esetében még nem olvastam ilyen tövises nászkiütésekről. Viszont sötétebb színe inkább a jászkeszegre emlékeztet, tudomásom szerint a leánykoncér pikkelyei világosabbak és ezüstösebbek. Segítségüket szeretném kérni a faj azonosításához. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. M.
A jászkeszeg szája csúcsba nyíló, pikkelyei aprók, számuk az oldalvonalon 55 és 60 között van. A képen látható hal szája félig alsó állású, a pikkelyei viszonylag nagyok és számuk az oldalvonal mentén minden bizonnyal nem éri el az 50-et, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo). Nászkiütések számos pontyfélénknél, így a jászkeszegnél is előfordulhatnak, viszont a tövises, kétoldalt végigfutó dorozsma a leánykoncérra jellemző. A halak színe számos tényezőtől függ, és akár rövid idő leforgása alatt is változhat, éppen ezért a szín nem tekinthető egyértelmű határozóbélyegnek. A határozásban sokat segített volna, ha a halat az oldalára fektetve fényképezi le, mert úgy pontosan megállapítható az oldalvonal pikkelyszáma.
A képen szereplő keszegfélék fajának pontos meghatározásában kérném segítségüket, mert köztem és a társam között baràti vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a képen karikakeszegek és vörösszárnyú keszegek vagy bodorkák láthatók-e. A halak a Nagykunsági-főcsatorna nyugati ágából kerültek elő. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: M. M.
A pirossal bekarikázott, kevésbé kontúrozott pikkelyekkel fedett testű, csúcsba nyíló szájú, fehér szemű, vörhenyes tövű mellúszóval rendelkező, de aránylag hosszú és szürke anális úszójú halak karikakeszegek (Blicca bjoerkna). A csúcsba nyíló szájú, narancssárga szemű és anális úszójú halak pedig bodorkák (Rutilus rutilus), ugyanis a vörösszárnyú keszegek szája felső állású, a hátúszójuk pedig sokkal hátrébb ered, mint a hasúszójuk.
Egy halfaj azonosításában kérnék segítséget. Rendezés közben találtam ezt a képet a telefonomon. Ráébredtem, hogy ez a rejtély még nem oldódott meg, kíváncsiságom újra feltámadt. A halacskát 2019-ben fogtam a Bózsva-patakból, az egyik fenékküszöb alatti részen, a Széphalom melletti szakaszon. Kis balinra tippelek, de nem értem, hogy honnan került ebbe a patakba. Köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: B. A.
A szem alá benyúló száj, a már kissé kampós alsó ajak, az apró pikkelyek és a mélyen beöblösödő anális úszó igazolja, hogy a hal balin (Leuciscus aspius). Ennek a fajnak a Bózsva-patakban nincs önfenntartó állománya, de ha vannak olyan tavak a közelében, amelyekben él és amelyekkel kapcsolatban van, akkor onnan kerülhetett a patakba. De egy horgász is behozhatta a csalihalai közt, és egy balinikrát fogyasztó réce ürülékével is érkezhetett. Ugyanis kísérletek igazolják, hogy a sértetlenül lenyelt ikrák egy része képes az emésztőnedveknek ellenállni, és ezekből kifejlődhetnek a halak.
A képen látható 1,9 kg-os halat még 2021. augusztusában, compózás közben fogta a fiam a Hévízi-csatorna erősen hínáros, Fenékpusztához közeli, tökleveles szakaszán. Ezt a példányt egy tejes ezüstkárász és egy ponty hibridjének véltem. Önök szerint mi lehet? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: O. M. L.
A faj hibrid voltával és a két szülő faji hovatartozásával egyetértünk, de a nyúlánkabb test, a sötét úszók és a világos, kontúrvonalak nélküli pikkelyek alapján úgy látjuk, közelebb áll az ezüst színű ezüstkárászhoz, mint a pontyhoz. Ez alapján szerintünk a hal egy ikrás ezüstkárász és egy tejes ponty hibridje, vagyis ezüstkárász-ponty (Carassius gibelio x Cyprinus carpio).
A fényképen látható kb. 1,3 kg-os halat a fiam fogta 2023. 08. 19.-én a Hévízi-csatorna Fenékpusztához közeli, erősen hínáros szakaszán. A testalkata, az oldalvonal pikkelyszáma, valamint a domború hátúszója alapján mi aranykárásznak vagy más néven széles kárásznak tippeltük. Önök is egyetértenek ezzel? Válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel: O. M. L.
Nem zárható ki, hogy a hal széles kárász (Carassius carassius), habár az említett vízfolyásból az utóbbi években ez a faj nem került elő, de az sem zárható ki, hogy ezüstkárász (Carassius gibelio), mert ritkán az is lehet ilyen magas hátú. Azt nem tudjuk, hogy a hátúszónak teljesen vagy csak részben volt domború a szegélye, viszont bognártüske nevű csontsugarának a durva fogazottsága és tövének a simasága az ezüstkárász jellegzetessége, miként az úszók sötét színe is. Ám az említett bélyegek kissé bizonytalanul látszanak, így aztán az egyed hibrid volta sem zárható ki. Ez esetben egy ikrás széles kárász lehet az anya és egy tejes ezüstkárász az apa. A hibrid neve tehát széleskárász-ezüstkárász (Carassius carassius x Carassius gibelio) lenne. A kérdés biztonsággal csak genetikai vizsgálattal dönthető el.
A segítségüket szeretném kérni a fényképen látható kb. 2,5 kg-os hal meghatározásában, melyet 2023. 08. 19.-én a Hévízi-csatorna Fenékpusztához közeli szakaszán sikerült kifognom. Alakja és a csökevényes bajsza alapján én hibridnek, ponty-kárásznak tippeltem. Önök szerint jól gondolom? Üdvözlettel: O. M. L.
A hal pontyra hasonlít, de a rövid bajsza miatt jogos hibridnek tekinteni. Hogy a másik szülője melyik kárászfaj lehet? A kis testmagasságból, a hátúszó még csak nem is egyenes, hanem homorú szegélyéből, valamint a szürke úszókból arra lehet következtetni, hogy ezüstkárász. Mivel a hal alkatilag jobban hasonlít a pontyhoz, valószínűleg ikrás pontytól és tejes ezüstkárásztól származik, tehát a neve ponty-ezüstkárász (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).
Ezt a bucót 2024. február 22-én Dunakeszinél fogtam a Dunából. Nem tudom biztosan eldönteni, hogy melyik bucófaj. Ehhez kérem a segítségüket! Üdvözlettel: R. B.
Ha megjegyzi, hogy a magyar bucó hátúszójában legalább 13 úszósugár van (mint fodor a dalbeli kislány szoknyáján), ezzel szemben a német bucóéban 10-nél kevesebb, akkor legközelebb már valószínűleg nem kell segítséget kérnie. Sajnos a képen ez nem látszik, ezért a faroknyél vastagságát kell figyelembe venni. Ez itt vaskosabb, mint a német bucóké, tehát a faj magyar bucó (Zingel zingel).