Segítségüket kérem a Balatonból fogott hal azonosításában. Nem tiszta vörösszárnyú keszegnek tűnik. Köszönettel: Sz. Sz.

  A képen látható hal szája felső állású, háta magas, úszói vörös színűek, hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik, a pikkelyek száma az oldalvonal mentén 38 és 42 közé esik. A halon nem látunk hibridre utaló jeleket, a képen egy igen jó kondícióban lévő vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) látható.

  Az RSD-n a Rafásszigetnél fogtuk ezt a halat. Kicsit eltért a megszokott bodorkáktól, ezért leánykoncérra is gyanakodtunk. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: N. A.

  A leánykoncér szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér színű, oldalvonalán legalább 44 pikkely számolható. A képen látható hal szája viszont csúcsba nyíló, szemgyűrűje sárgás, oldalvonalán csak 41 pikkely látható, ezek alapján a hal egy kissé fakó bodorka (Rutilus rutilus).

  A tatai Cseke-tó felszínén lebegett ez a nemrég elpusztult 5-7 cm-es hal. Kérem, segítsenek meghatározni, hogy mi lehet. Üdvözlettel: P. J.

  A hal szája pici és felső állású, teste megnyúlt, pikkelyei sötét szegélyűek, kontúrosak, faroknyele vaskos. Ezek alapján a hal egy nászruhás razbóra (Pseudorasbora parva).

  A Duna baranyai szakaszán a fenékről fogtam ezt a tokfélét, halszelettel. Fotózás után visszaengedtem, tömege 3–4 kg között lehetett. Üdvözlettel: P. Zs.

  A simatok alsó ajka megszakítás nélküli, így ez a faj kizárható. A viza és a vicsege szája jóval nagyobb, valamint alsó ajkukon szélesebb a hasíték, mint a képen. Az orra rövid és tömpe, alsó ajka megszakított, bajuszszálai az orr hegyéhez közel erednek, ezek alapján a hal valószínűleg vágótok (Acipenser gueldenstaedtii), de egy rövid orrú kecsege (Acipenser ruthenus) sem zárható ki teljesen.

  2025. május 3-án a Cibakházi Holt-Tiszán fogtam 11 db 30-40 dkg-os ezüstkárászt. Számomra nagyon meglepő volt az ivararány, amit a halak pucolása közben tapasztaltam, 9 db tejes és csak 2 db ikrás volt. Korábban csak elvétve zsákmányoltam tejes ezüstkárászt. Önök szerint mi lehet az oka ennek a szokatlanul sok tejes ezüstkárásznak? Üdvözlettel: S. K.

  Magyarországon az 1950-es évektől egészen az 1980-as évekig kizárólag nőstény ezüstkárászok fordultak elő, amelyek más pontyfélék hímjeivel összeívtak ugyan, viszont az ikrákból az anyával teljesen megegyező genetikai állományú ezüstkárász klónok keltek ki. Ezt a szaporodási stratégiát ginogenezisnek nevezik, és nagyon hatékony az új élőhelyek meghódítása során. Az 1980-as években megjelentek a hím egyedek is, ami biztosítja a genetikai változatosságot, ezáltal növeli az alkalmazkodóképességet. A 2000-es évek elején a hím egyedek aránya 10-25% körül volt a populáción belül. Feltehetően napjainkban is többségben vannak az ikrás egyedek, a szokatlanul sok tejes fogása valószínűleg a véletlen műve, egyfajta mintavételi hibának tekinthető.

  A képen látható halat egy vevőm fogta, általam készített wobblerrel a Szigligeti-öbölben. A kérdésem az lenne, hogy a képen balint, vagy esetleg balinjász hibridet láthatunk? Üdvözlettel: H. F.

  A hal teste megnyúlt, szája nagy, farokalatti úszójának első sugara igen hosszú, ezek alapján balinra emlékeztet. Az alsó állkapcsáról viszont hiányzik a kampós végződés, farokalatti úszójában 12-nél kevesebb elágazó sugár található, farokúszója kisebb, mint a balin esetében megszokott, ezek a jászkeszeg jellemzői. A hal összességében jobban hasonlít egy balinhoz, így a képen feltehetően egy ikrás balin és egy tejes jászkeszeg összeívásából származó balinjász (Leuciscus aspius x Leuciscus idus) látható.

2025. 05. 03.-án a Maros makói szakaszán, a part közelében 8-10 mm-es halivadékokat láttam. Áprilisban nagyrészt 18-20 fok volt a víz hőmérséklete. A zöldár elmaradt, a parti fák gyökerei nem voltak víz alatt. A partszél homokos, iszapos, partvédő kövezéssel borított. A Maros keszegállományát főként szélhajtó küsz, bagolykeszeg és laposkeszeg alkotja. Melyik faj ivadékait láthattam?

A legtöbb hazai pontyfélénk ívási időszakában jelentős az átfedés, amibe beletartozik az április is, így ezen leírás alapján nem lehet megállapítani, hogy milyen hal ivadékait láthatta a Marosban az adott időpontban.

  Május 10-én fogtam az alábbi halat egy alföldi homokbányatóból. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. I.

  A hal feje kicsi, szája csúcsba nyíló, bajusza nincs, úszói szürkés színűek, farokalatti úszója rövid, hátúszója hosszú és egyenes szegélyű, a pikkelyei nagyok. Ezek alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

  Május 4-én a tilalmi időszak előtt sikerült egy tükörpontyot a horogra csalni Ezt az élősködőnek tűnő valamit szedtem ki a hal szájából. A ponty szájában volt egy seb. Milyen élősködő lehetett a ponty szájában, a hal húsa fogyasztható? Üdvözlettel: H. K.

 
  A képen egy  Piscicola geometra halpióca látható. Ez a gyakori halélősködő a többi piócához hasonlóan véralvadásgátló nedvet juttat a sebbe, ami megkönnyíti számára a vérszívást. A ponty sütés-főzés után fogyasztható.

  Baranya vármegyében fogtam ezt a nagy, őshonos aranykárásznak tűnő halat egy régi víztározóból. A halat visszaengedtem. Üdvözlettel: B. M. J.

  A széles kárászt az ezüstkárásztól elsősorban a domború hátúszószegélye, a finoman fogazott bognártüskéje különbözteti meg, emellett az oldalvonalán legalább 32 pikkely számolható. Ezek a határozóbélyegek sajnos nem látszanak, így nem lehet biztosan megállapítani melyik faj látható a képen. Lehetséges, hogy a hal az aranyhal visszavadult egyede vagy egy sötétebb színezetű ezüstkárász, de emellett nem vetjük el a széles kárásszal alkotott hibrid lehetőségét sem.