A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Széles kárász

  Dániában egy kicsi, zárt tóban fogtuk ezt a számunkra ismeretlen, különleges halat. A tóban sok compó, dévér és ponty él, kárászt még nem láttunk itt. Erősen nyálkás teste volt akárcsak a compónak. A határozásban kérem segítségüket. Köszönettel: T. F.

  A képen látható halnak nincs bajusza, háta magas, farokalatti úszója rövid, pikkelyei nagyok, vagyis a hal egy kárász. A hátúszó szegélye és a farokalatti úszó szegélye erősen domború, a bognártüskéjén sok apró fog sorakozik, emellett az oldalvonalán legalább 32 pikkely számolható. Ezek alapján a képen egy Magyarországon is őshonos széles kárász (Carassius carassius) látható.

Fátyolfarkú ezüstkárász

  Azt szeretném megkérdezni, milyen hibrid lehet a Kis-Balaton Kányavári-szigetén fogott halam. Üdvözlettel: Sz. S.


  A hal feje kicsi, teste zömök, háta magas, pikkelyei nagyok és ezüstösek, úszói szürke színűek, farokalatti úszójában kevés sugár számolható, ami alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Az ilyen hosszú úszókkal rendelkező példányokat fátyolfarkú ezüstkárásznak nevezzük. Előfordulhat, hogy a hal egyik őse egy fátyolfarkú aranyhal volt, azért rendelkezik megnyúlt úszókkal. Emellett véletlenszerű, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció is okozhatja ez érdekes jelenséget.

Ezüstkárász

  Azt szeretném kérdezni, hogy a képen széles kárász vagy ezüstkárász látható? Üdvözlettel: B. B.


  A képen nem látszik a hátúszó szegélye, ami a széles kárász esetében domború, az ezüstkárász esetében egyenes vagy homorú lenne, valamint a bognártüske sem, amin a széles kárász esetében sok apró fog található, az ezüstkárásznál viszont csak 10-15 nagyobb fogat figyelhetünk meg. Az oldalvonal mentén viszont 32-nél kevesebb pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

Bodorka

  2025. augusztus 11-én, búvárkodás közben láttam ezt a halat az Esztergom-Kertvároshoz tartozó Palatinus-tóban. Éppen a pontyokat etették kukoricával, amikor megjelent. Előre is köszönöm a határozást. Üdvözlettel: D. Z.


   A képen látható hal szájára még rámondhatjuk, hogy csúcsba nyíló és közepes méretű, szemgyűrűje narancsos, hát- és hasúszójának kezdete egy vonalból ered, oldalvonalán 43 pikkely számolható, ami alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

Bodorka

  Ezt a halat a Tisza Tápé feletti szakaszán fogtam. A határozásban kérem segítségüket. Köszönettel: B.P.


  A hal úszói narancsos színűek, hátúszójának kezdete egy vonalba esik a hasúszó kezdetével. Ez a védett leánykoncérra, valamint a bodorkára is igaz. A szájállás a képen nem látszik egyértelműen, a bodorkának csúcsba nyíló, a leánykoncérnak félig alsó állású szája van. A narancsos szem és az oldalvonalon számolható 44-nél kevesebb pikkely alapján viszont megállapítható, hogy a képen egy jól megtermett bodorka (Rutilus rutilus) látható.

Kessler-géb

Fiam, egy 10 éves sporthorgász a kiskunlacházi szabad strandon (RSD) szeptember 7-én fogta ezt a halat, melyet sajnos nem sikerült az Önök által kért módon és minőségben lefényképezni. Ennek ellenére kérem, próbálják meg beazonosítani. Szerintem valamilyen géb, de kicsit nagyobb a megszokottnál.

 A megnyúlt test, a széles fej, a magasan ülő szemek, valamint a nagyméretű száj alapján a hal valóban egy gébféle. A sötét színezet alapján a képen egy nászruhás hím látható a képen, a klímaváltozással sok fajnál várható a szaporodási időszak kiterjedése. A hal feje nagyobb, szélesebb, és felülről lapítottabb, mint a folyami géb, tarka géb és csupasztorkú géb esetében, így ezek a fajok kizárhatók. A mell- és farokúszó erősen mintázott, ami nem jellemző a kerekfejű gébre. Az első, életlen képen látszik a hal hatalmas szája is, ezek alapján a képen egy Kessler-géb (Ponticola kessleri) látható.

Balinivadék

  A képen látható egyedet augusztus 10-én fogtam a Duna-Tisza csatornából, Sári település zsilipjének a közelében. A test formája, valamint a száj mérete és állása alapján balinra tippelek, de nem vagyok benne biztos, ezért kérem a segítségüket. Üdvözlettel: L. K.


  A hal szája valóban nagy, szájszeglete a szem alá nyúlik, alsó ajka kissé kampós, pikkelyei aprók, farokalatti úszója erősen bemetszett. Ezek alapján sejtése helyes volt, a hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius).

Ezüstkárász

  Kerti tavunkban az alábbi kicsi, fekete halacskák jelentek meg, akiket valószínűleg a növényzettel hoztunk be a Ráckevei-Soroksári-Dunából. A lebegő koi tápot előszeretettel fogyasztják, viszonylag gyorsan nőnek. Mik lehetnek ők? Köszönettel: N. D.


  A képen látható hal feje viszonylag kicsi, háta magas, hátúszója hosszú, szegélye egyenes, farokalatti úszója rövid, pikkelyei nagynak tűnnek, ami alapján a véletlenül kerti tóba kerülő halak  valószínűleg inváziós ezüstkárászok (Carassius gibelio). Ez a faj Ázsiából származik, az aranyhal igen közeli rokona.

Kopoltyúfedő

  A Balaton partján találtuk ezt a két csonthoz hasonló dolgot. Van ötletük mi lehet? Üdvözlettel: E. T.


  A képen egy nagyobb hal kopoltyúfedőjének csontjai láthatók. Ezeken a csontokon a növekedési sávok is megfigyelhetők. Csiszolás után a hal korát is meg lehet állapítani segítségükkel, hasonlóan a fák évgyűrűihez.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters