A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Alampiás ezüstkárász

  A madocsai Bushed Lake koi pontyos tóból, csalihalfogó hálóval fogtam ezt a halat a szaporulat ellenőrzésekor. Összeívás eredménye a különleges megjelenés vagy genetikai hiányosság? Üdvözlettel: Sz. Z.

   A hal szájszegletében nem látunk bajuszt, illetve különleges megjelenése láthatóvá teszi a fekete hashártyáját, ami alapján a hal egy inváziós ezüstkárász. A halak bőrében négy fő színanyag található. A sötét színű melanin, a piros eritrofill, a sárga xantofill, valamint a gyöngyházfényű guanin.  Mivel a képen látható hal bőréből szinte teljesen hiányzik az ezüstös guanin a pikkelyei nem csillognak, a fény kevésbé verődik vissza. A guanin hiánya miatti részleges pigmenthiányt alampiának nevezzük, ami fénytelenséget jelent. A guaninhiányos halak gyakorlatilag átlátszóak, így láthatóvá válik a vérerekkel sűrűn átszőtt, vörös kopoltyú, valamint a melanintól fekete, határozást segítő hashártya is. A hal szemének sötét színét szintén a melanin okozza, amely érdekes módon csak az egyik szemben termelődik túl. A különös jelenség egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció miatt alakul ki

Fátyolfarkú ezüstkárász

  A képen látható halat auguszus 21-én a Nagyrédei Horgásztóban fogtam. A Google segítségével fátyol kárászként azonosítottuk, azonban nagyon kíváncsiak vagyunk, valóban az-e. Üdvözlettel: V. D.


  A hal feje kicsi, teste zömök, háta magas, pikkelyei nagyok és ezüstösek, úszói szürke színűek, farokalatti úszójában kevés sugár számolható, ami alapján a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Az ilyen hosszú úszókkal rendelkező példányokat fátyolfarkú ezüstkárásznak nevezzük. Ez a tulajdonság öröklődhet, de egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció is okozhatja ez érdekes jelenséget.

 

Leánykoncér

  A képen látható hal bodorka, vörösszárnyú keszeg vagy esetleg leánykoncér? Bizonytalanságom miatt a hal természetesen visszanyerte szabadságát.


  A hal szája nyitva van, így szájállása nem látszik jól. A vörösszárnyú keszeg szája felső állású, hátúszója a hasúszónál hátrébb ered, míg a képen látható hal esetében a hát-, és hasúszó kezdete  egy, a test vonalára merőleges egyenesre esik. A bodorka oldalvonalán 40-46 pikkely számolható, szemgyűrűje narancsos. A képen látható hal szemgyűrűje fehéres, az oldalvonalán 46-nál több pikkely számolható. Mindezek alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Közönséges villásmakréla

  A képen látható halat ugyan nem a Kárpát-medencében fogtam, de nagy örömömre szolgálna, ha segítenének azonosítani. Horvátországi nyaralásunk során fogtam, valószínűleg valamilyen makréla, de sajnos eddig semmilyen adriai halakról szóló képes összefoglalóban nem találtam meg. Köszönettel: T. T



  A képen egy tüskésmakréla-félék (Carangidae) közé tartozó, közönséges villásmakréla (Lichia amia), angolul "leerfish" látható. Viszonylag nagy testű, vehemens nyíltvízi ragadozó, amely leginkább a Földközi-tengerben elterjedt, de Afrika és India partjai mentén is megtalálható. Könnyen összetévesztető a vérengző makrahallal (angolul "bluefish", Pomatomus saltatrix), de annak vastag állkapcsában fogak ülnek. A sárgafarkú fattyúmakréla ("greater amberjack", Seriola dumerili) is hasonlít rá, is viszont annak fején és oldalán sárgás csík látható. Emellett a kifogott hal jellegzetes, hullámos oldalvonala fontos határozóbélyeg, amely mindkét fajtól megkülönbözteti.

Cifrarák

  2026. augusztus 20-án a Tiszában, a nagykörűi strandnál fogtunk egy nagyobb rákot, amelyet fotózás után visszaengedtünk. Az Önök oldalán olvastam a kecskerák tiszai előfordulásáról, ezért szeretném megkérdezni, hogy ez is kecskerák (Pontastacus leptodactylus) lehet-e. Köszönöm szépen a segítségüket! Üdvözlettel: P. O.


  A rák ollói robusztusak, nem olyan keskenyek, mint az a kecskerák esetében megszokott. A potroh két oldalán barnás foltok sorakoznak, az ollók belső felén tüskék, végükön fekete háromszög található, emellett az ollók csúcsán narancsos folt figyelhető meg. Ezek alapján a képen egy megtermett, inváziós cifrarák (Faxonius limosus) látható. Az idegenhonos és inváziós rákok korlátozás nélkül megtarthatók, azonban ha a kifogott állatot nem sikerül teljes bizonyossággal meghatározni érdemesebb visszaengedni a védett fajok védelme érdekében.

Tüskés pikó

  A képen látható halat a Duna esztergomi szakaszán fogtam, az Esztergomot és Párkányt összekötő híd mellett, a part menti sekély részen. Szeretnék segítseget kérni a beazonosításban. Én tüskés pikóra tippelek.

  A hal szája pici és felső állású, feje és szeme nagy, teste zömök, oldalát jellegzetes foltok borítják, ami alapján sejtése helyes volt, a hal egy tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus).

Garnéla

  2026. október 28-án a Tisza szegedi szakaszán, a kövek között több, üveggarnélára emlékeztető rákot fogtam. A nagyobb példányok 6–7 cm hosszúak voltak, de számos kisebb egyedet is megfigyeltem. Szeretném megtudni, hogy milyen fajhoz tartozhatnak, illetve ismert-e már az előfordulásuk a Tiszában? Sz. L.

  Vízi makrogerinctelenekkel foglalkozó szakértőink megerősítették, hogy jelenleg is vizsgálják a különböző garnélafajok megjelenését és terjedését hazai vizeinkben. Megfigyeléseik alapján a Macrobrachium nembe tartozó jövevény garnélák mind a Dunában, mind a Tiszában egyre gyakoribbak, utóbbiban helyenként már tömegesen fordulnak elő. Mivel több faj terjedése is zajlik, a határozásukhoz genetikai vizsgálatok szükségesek, amelyek jelenleg is folyamatban vannak. A képen látható példányok faját ezért egyelőre nem tudjuk biztosan meghatározni.

Balin-jászkeszeg

 A képen látható halat pergetve fogtam a Dráva folyón. Kérem segítsenek megállapítani a hal faját! Nekem valamilyen hibridnek tűnik. Jász és balin hibridjéről már hallottam, viszont nem tudom, hogy leánykoncérral is kereszteződhet-e a balin? Jászkeszeget még nem fogtam a Drávában, viszont leánykoncért már sokat. Tisztelettel: N. D.

Ennek a halnak a teste megnyúlt, a farokúszója és az anális úszója egyaránt mélyen bemetszett, az oldalvonalán 65 pikkely számolható, ezek a balin jellemzői. De háta kissé magasabb a balinénál, a szája viszont kicsit kisebb, a farokalatti úszójában pedig 12-nél kevesebb osztott sugár van. Ezek a jászkeszeg jellemzői,  tehát halunk egy balin-jászkeszeg (Leuciscus aspius x Leuciscus idus).

Ezüstkárász

  Ezt a képet egy Bakonybél mellett lévő Borostyán-kút nevű kis tóban készítettem. Remélem meg lehet állapítani, hogy milyen hal van rajta. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: H. Á.


  A képen látható hal feje viszonylag kicsi, háta magas, hátúszója hosszú, szegélye egyenes, farokalatti úszója rövid, pikkelyei nagyok, ami alapján a hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio). Ez a faj Ázsiából származik, az aranyhal igen közeli rokona.

 

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters