A Magyar Haltani Társaság a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halainkért tenni akaró személyek közös szervezete. Társaságunk célja a Kárpát-medencei természetes vizek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai, természetvédelmi és halászati kutatások ösztönzése, az eredmények és tapasztalatok közkinccsé tétele, a természetes vizek halállományának megóvása és jobbítása. Feladatunknak tekintjük továbbá a témával kapcsolatos ismeretterjesztő munkát, valamint a kulturális hagyományok és a magyar haltani szaknyelv ápolását.

Kérdés - válasz

Kedves Olvasóink!

   Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Dévérkeszeg-bodorka hibrid

  Ezt a halat a Balatonból Balatonakali közelében fogtuk. Először bodorkának gondoltuk, de a halvány színezete miatt nem voltunk biztosak benne, a hal a karikakeszegre is hasonlít. A hát- és hasúszó töve mintha nem lenne teljesen egy vonalban, ami a karikakeszegre emlékeztet. A hal tömege 84 dkg volt vagyis, ha mégis bodorka lenne, akár abszolút magyar rekord is lehetne, ezért kérem segítsenek a határozásban. Üdvözlettel: H. M.

 


  A hal esetében a bodorkára jellemző bélyeg a oldalvonal mentén számolt 47 pikkely, az oldalvonal felett 9, alatta 5 pikkelysor látható, szemgyűrűje narancsos. A farokalatti úszó azonban hosszabb, mint a bodorkáé, 17 sugár számolható benne, a bodorka esetében 13 a maximum, ami szintén a hibridre utal. A magas hát és a hosszú farokalatti úszó a dévérkeszegre és a karikakeszegre egyaránt jellemző. A hal úszóin jól látszik, hogy a dévérre jellemző palaszürke és a bodorkára jellemző narancsos színeződés keveredik, a karikakeszeg úszói átlátszóbbak. Az ajkak húsosak, vaskosak, ami szintén a dévérkeszegre emlékeztet. A dévérkeszeg és a bodorka összeívásásából származó hibridek gyakoribbak, mint a karikakeszeg-bodorka hibridek, mivel ívási időszakuk nagyobb átfedést mutat. A testforma összességében inkább a dévérkeszegre hasonlít, ezért valószínűleg egy ikrás dévéreszeg és tejes bodorka összeívásából származó dévérkeszeg-bodorka hibridről (Abramis brama x Rutilus rutilus) van szó. Köszönjük a jó minőségű képet, a kifeszített úszók is nagyban megkönnyítik a határozást.

 

Küszraj

  2-3 éve rendszeresen megfigyelek egy küszcsapatot Zalaegerszegen, a Gébárti-víztározóban. Rendszeresen kijárunk a családdal sétálni, és méterre pontosan évek óta ugyanott, a nyílt vízen van ez a halraj, a gyaloghídtól kb. 3-5 méterre. A rablóhalak egész nap táplálkoznak, gyakran megriadnak tőlük a küszök. Hogyan fordulhat elő, hogy évek óta ugyanott van a halraj minden napszakban, látszólag nem mozdulnak el, annak ellenére sem, hogy folyamatosan vadásznak rájuk a ragadozók. Ráadásul el se fogynak. Mi lehet az oka, hogy ezek a halak évek óta ennyire ragaszkodnak ahhoz a pár négyzetméteres nyílt vízi helyhez?


  A küsz nyílt vizet kedvelő, vagyis pelágikus életmódot folytató hal, táplálékát planktonszervezetek, vízre hulló rovarok, növényi részek és szerves törmelék alkotja. Mivel az adott helyen mindig jelen vannak, az áramlási viszonyok valószínűleg folyamatos táplálék-utánpótlást biztosítanak. Emellett szinte biztosra vehető, hogy számos másik küszraj is van a nyílt vízen, viszont ezek a víz tükröződése miatt nem látszanak, esetleg kissé mélyebben vannak. Ennek felderítésére érdemes lehet polárszűrős napszemüveg segítségével szemlélni a vizet, hogy a visszavert fény kevésbé legyen zavaró.

 

Széles durbincs

  A Tisza-tavon több vágódurbincsot fogtam, egyik azonban egy kicsit szélesebb hátú. Elképzelhető, hogy ez széles durbincs?

  A vágódurbincs és a széles durbincs között fontos különbség, hogy a széles durbincs farokalatti úszójának első két sugara között feszülő hártya sokkal mélyebben bemetszett, ám ez a képen sajnos nem látszik. A hal tarkója púpos és a hátúszó hátulsó, osztott sugarakkal merevített részének a felső szegélye közel derékszöget zár be a faroknyéllel, ami alapján a hal feltehetően egy széles durbincs (Gymnocephalus baloni). A széles durbincsra jellemző harántsávok azonban nem látszanak, így a széles durbincs-vágódurbincs hibrid lehetősége sem zárható ki teljes mértékben.

 

Lénai tok

  Segítséget szeretnék kérni a képen látható tokféle meghatározásában. Szegeden egy magán tóból sikerült kifogni ezt a példányt, ahol egyaránt megtalálható kecsege és viza is. A halról csupán a küldött kép van, a fejét a hasa felől nem fényképeztük (legközelebb lefogjuk). Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: N.D.


  A tokfélék fejét valóban érdemes alulról is lefényképezni, hiszen a bajuszszálak hossza, rojtozottsága, valamint a száj mérete és formája valóban fontos határozóbélyegek. A képen lévő hal viszont ezúttal enélkül is határozható, feje oldalról háromszög alakú, orra, (melyet ormánynak is neveznek) hosszú és széles, csontvértjei mélyen a bőrbe ágyazottak, ami alapján a hal egy Magyarországon idegenhonos lénai tok (Acipenser baerii).

Ezüstkárász

  Ennek a 39 cm hosszú, Keleti-főcsatornából fogott halnak szeretném a pontos beazonosítását kérni, széles kárászt vagy ezüstkárászt fogtam? Üdvözlettel: F. A.

   A széles kárászok úszói halványan rózsaszínűek vagy barnásak, a hátúszójuk szegélye határozottan domború, a bognártüskéjükön sok apró fogacska van, az oldalvonalukon pedig 32-35 pikkely sorakozik. Ennek a halnak az úszói szürkés színűek, hátúszója egyenes szegélye nem látszik, viszont a bognártüskéje durván fogazott, és az oldalvonalán csak 31 pikkely számolható. Ezek alapján tehát a hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

Leánykoncér

  Február 14-én a Duna fővárosi szakaszán fogtam ezt a fenséges halat. Sajnos nem tudom eldönteni, hogy mi ő, de természetesen vissza kapta szabadságát. Kb. 2 kg és 45 cm hosszú. Tisztelettel : T. J.


  A hal orra lekerekített, szája félig alsó állásúnak tűnik, szemgyűrűje fehér, úszói narancsos színűek, oldalvonala mentén több, mint 44 pikkely számolható. Mindezek alapján a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Balin

  A képen lévő halat a Duna-Völgyi-főcsatorna nemesnádudvari szakaszán fogtam egy nagyon pici támolygó villantóval. Azt gondolom, hogy egy kis balin, de felmerült, hogy valójában egy szép küszt fogtam. Szeretném kérni a segítségüket a döntésben.


  A hal szája nagyobb, mint a küsznek, szájszeglete egészen a szem alá nyúlik, pikkelyei kisebbek, számuk az oldalvonala mentén meghaladja a 64-et, farokalatti úszója mélyen bemetszett. Ezek alapján sejtése helyes volt, a képen látható hal egy fiatal balin (Leuciscus aspius).

Leánykoncér

  2025 augusztusában a Tisza felső szakaszán, Panyola határában fogtam, majd engedtem vissza a képen látható halat. Kissé bizonytalan vagyok, ezért a határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. F.


  A hal oldalvonalán a pikkelyek egy része takarásban van, de számuk több, mint 44. Emellett a hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, úszói narancsos színűek, szemgyűrűje fehér. Mindezek alapján a képen látható hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Fürge cselle

  A Jósva-patakban fogtam a képen szereplő halat, de azóta sem jöttem rá, hogy melyik fajba tartozik. A határozásban szeretném kérni segítségüket. Köszönettel: L. D.


  A képen látható hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, teste zöldes színű és orsószerű, pikkelyei nagyon aprók, oldalát halvány foltok díszítik. Ezek alapján a hal egy védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus), mégpedig egy színes, nászruhás példány.

Kapcsolat

Látogatók

free counters free counters