A Sződligeti-öbölben fogtam egy kb. 50 cm-es balint , amelynek száján egy szokatlan elváltozást figyeltem meg. Szeretném megkérdezni, hogy találkoztak-e már hasonló jelenséggel, illetve van-e információjuk arról, hogy mi okozhatja ezt a fajta elváltozást? Felmerült bennem például sérülés, fertőzés vagy esetleges parazitás eredet lehetősége is, de nem vagyok biztos a diagnózisban. Előre is köszönöm a segítséget és a szakmai véleményüket! Üdvözlettel: S. P.

A képen látható képződmény nem fertőzés vagy parazita nyomán alakult ki, a kiálló képlet valójában a hal felső állcsontja (maxilla), amely normál estben az előállcsonthoz (premaxilla) kapcsolódik. A sérülést valószínűleg egy horog kiszakítása következtében szerezhette, ami letépte a felső ajak porcos ívét. Mivel korábbi kapcsolódási pont bőrrel borított, a sérülést jó ideje, akár ivadékkorban is elszenvedhette. A halak szájának ilyen jellegű torzulása nem mondható gyakorinak, a megkérdezett szakértők is csak ritkán futnak bele hasonló esetbe.

A képeken látható fekete amurt a Rába győri szakaszán sikerült horogra csalni. Óriási meglepetés volt a megfogása. A hal 21 kg-os volt teljes hossza 121 cm. Az alábbi szakaszon mennyire gyakori ez a faj, honnan kerülhetett ide, illetve kb. mennyi idős? Köszönettel: T. Á.

  A fekete amur (Mylopharyngodon piceus) illegális telepítéssel került a Mosoni-Dunába, a Rábába és vélhetően innen jutott le a Dunába is. Mint idegenhonos fajnak nem kívánatos természetes vizekben történő jelenléte. A faj növekedéséről meglehetősen kevés szakirodalmi forrás áll rendelkezésre, különösen természetes vízi populációk esetében. Egy Mississippi vízrendszerében végzett vizsgálat alapján a fekete amurok körülbelül 6–8 éves korukra érhetik el a 121 cm-es teljes testhosszt. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Mississippi egy melegebb, heterogénebb, hosszabb vegetációs idejű és nagyobb produktivitású vízrendszer, mint a Rába. Emiatt feltételezhető, hogy a hazai körülmények között a fekete amur növekedése lassabb lehet. Mivel európai természetes vizekből szinte alig áll rendelkezésre növekedési adat a fajról, így pontos életkor-becslést jelenleg nehéz adni.

Hivatkozás:
Whitledge, G. W., Kroboth, P. T., Chapman, D. C., Phelps, Q. E., Sleeper, W., Bailey, J., & Jenkins, J. A. (2022). Establishment of invasive Black Carp (Mylopharyngodon piceus) in the Mississippi River basin: identifying sources and year classes contributing to recruitment. Biological Invasions, 24(12), 3885-3904.

  Érdeklődni szeretnék, hogy vajon egy aranykárászt, a víz színéhez alkalmazkodott ezüstkárászt vagy esetleg egy hibridet fogtam a Vajas-fokból. Köszönöm a segítségüket! Üdvözlettel K. Cs.

A halak a színűket tág határok között képesek változtatni, ezért a színezet nem biztos határozóbélyeg. Bár a képen látható hal színe valóban a széles kárászra emlékeztet, a hátúszó szegélye homorú, és a bognártüske alsó felén nincsenek fogak, amik az ezüstkárász jellemzői, így a hal feltehetően egy ezüstkárász (Carassius gibelio). Mivel a hal oldalvonala mentén 32 pikkely számolható és a bognártüskén a fogacskák mérete sem látszik egyértelműen, a széleskárász-ezüstkárász hibrid lehetősége sem zárható ki teljes mértékben, ennek megállapításához azonban további vizsgálatokra lenne szükség.

  Segítségüket szeretném kérni, mert egy ismerőssel vita kerekedett arról, hogy a képen látható, Ipolyból, Tésa alatt fogott hal szilvaorrú keszeg-e vagy egy paduc.

  A képen sajnos nem látszanak jól a hal úszói, különösen a farokalatti úszója, ami a szilvaorrú keszeg esetében hosszabb, mint a paducé. A paduc szája szinte egyenes, háta viszonylag alacsony, úszói vöröses színűek. A képen lévő hal szája előre nyúlik és U-alakúnak tűnik, ajkai vaskosak, háta viszonylag magas, és úszói szürkés színűek. Ezek alapján a hal egy szilvaorrú keszeg (Vimba vimba).

  Segítséget kérnék a képen látható halivadék azonosításához. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: N-K. É.

  A képen látható ivadék hátúszója osztott, háta magas, szája kicsi és felső állású, ezek alapján a képen egy naphalivadék (Lepomis gibbosus) látható. A hal oldalán harántsávok láthatók, ezek szintén jellemzők a fiatal naphalakra. A csíkok folyamatosan halványulnak és idővel kialakul a kifejlett példányokra jellemző tarka mintázat.

  A képen látható hal a Lónyai-főcsatorna kótaji szakaszáról került elő. Kérném a hal meghatározását. Köszönettel: K. Z.

  A hal szája felső állású, két különálló hátúszója van, farokúszója lekerekített, hasúszói csökevényesek, a mellúszó alatt helyezkednek el, de nem alkotnak tapadókorongot. Ezek alapján a hal egy Ázsiából származó inváziós amurgéb (Perccottus glenii). Alapszíne többnyire sárgás- vagy sötétbarna, oldalát sötét foltok és kisebb világos pettyek borítják, a képen viszont egy duzzadt homlokú, fekete nászruhát viselő, ívásra kész hím példány látható.

  A képen szereplő 38-40 centis halat Győrzámoly település közelében, a Zámolyi-főcsatornán csontival fogta a kisfiam. Először bodorkának néztem, majd jászkeszegnek. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: F. L.

  A jászkeszeg pikkelyei kisebbek, az oldalvonala mentén 55-60 számolható, míg a képen látható hal esetében ez az érték csak 40. Az oldalvonal pikkelyszáma a védett leánykoncértól is elkülöníti, hiszen esetében legalább 44-et számolhatnánk. A bodorka szája csúcsba nyíló, viszont a képen látható hal szája inkább felső állásúnak tűnik, az úszói mélyvörösek, emellett  a hátúszó a hasúszó képzeletbeli függőleges vonalától hátrébb ered. Mindezek alapján a hal egy vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus).

  Ezt a halat a Balatonból Balatonakali közelében fogtuk. Először bodorkának gondoltuk, de a halvány színezete miatt nem voltunk biztosak benne, a hal a karikakeszegre is hasonlít. A hát- és hasúszó töve mintha nem lenne teljesen egy vonalban, ami a karikakeszegre emlékeztet. A hal tömege 84 dkg volt vagyis, ha mégis bodorka lenne, akár abszolút magyar rekord is lehetne, ezért kérem segítsenek a határozásban. Üdvözlettel: H. M.

  A hal esetében a bodorkára jellemző bélyeg a oldalvonal mentén számolt 47 pikkely, az oldalvonal felett 9, alatta 5 pikkelysor látható, szemgyűrűje narancsos. A farokalatti úszó azonban hosszabb, mint a bodorkáé, 17 sugár számolható benne, a bodorka esetében 13 a maximum, ami szintén a hibridre utal. A magas hát és a hosszú farokalatti úszó a dévérkeszegre és a karikakeszegre egyaránt jellemző. A hal úszóin jól látszik, hogy a dévérre jellemző palaszürke és a bodorkára jellemző narancsos színeződés keveredik, a karikakeszeg úszói átlátszóbbak. Az ajkak húsosak, vaskosak, ami szintén a dévérkeszegre emlékeztet. A dévérkeszeg és a bodorka összeívásásából származó hibridek gyakoribbak, mint a karikakeszeg-bodorka hibridek, mivel ívási időszakuk nagyobb átfedést mutat. A testforma összességében inkább a dévérkeszegre hasonlít, ezért valószínűleg egy ikrás dévéreszeg és tejes bodorka összeívásából származó dévérkeszeg-bodorka hibridről (Abramis brama x Rutilus rutilus) van szó. Köszönjük a jó minőségű képet, a kifeszített úszók is nagyban megkönnyítik a határozást.

  2-3 éve rendszeresen megfigyelek egy küszcsapatot Zalaegerszegen, a Gébárti-víztározóban. Rendszeresen kijárunk a családdal sétálni, és méterre pontosan évek óta ugyanott, a nyílt vízen van ez a halraj, a gyaloghídtól kb. 3-5 méterre. A rablóhalak egész nap táplálkoznak, gyakran megriadnak tőlük a küszök. Hogyan fordulhat elő, hogy évek óta ugyanott van a halraj minden napszakban, látszólag nem mozdulnak el, annak ellenére sem, hogy folyamatosan vadásznak rájuk a ragadozók. Ráadásul el se fogynak. Mi lehet az oka, hogy ezek a halak évek óta ennyire ragaszkodnak ahhoz a pár négyzetméteres nyílt vízi helyhez?

  A küsz nyílt vizet kedvelő, vagyis pelágikus életmódot folytató hal, táplálékát planktonszervezetek, vízre hulló rovarok, növényi részek és szerves törmelék alkotja. Mivel az adott helyen mindig jelen vannak, az áramlási viszonyok valószínűleg folyamatos táplálék-utánpótlást biztosítanak. Emellett szinte biztosra vehető, hogy számos másik küszraj is van a nyílt vízen, viszont ezek a víz tükröződése miatt nem látszanak, esetleg kissé mélyebben vannak. Ennek felderítésére érdemes lehet polárszűrős napszemüveg segítségével szemlélni a vizet, hogy a visszavert fény kevésbé legyen zavaró.