Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

Egy ismerősöm snecizés közben fogta a képen látható halat, azt szeretném kérdezni, hogy melyik fajba tartozik? Üdvözlettel: Gy. A.

A nagy szem, az oldalról lapított test, a magas hát, az erősen ívelt hát-, és hasvonal, valamint a faroknyélen látható fémes csillogású kékes sáv alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy védett szivárványos ökle (Rhodeus amarus).

A képen látható halat 2024. október 4-én fogtam az Újpesti-öbölben. Első ránézésre ezüstkárásznak gondoltam, de a hátúszó domború szegélye elbizonytalanított. Próbáltam pikkelyszám alapján eldönteni, de ha jól számoltam 32 pikkely van az oldalvonalán, ami alapján ezüstkárász és széles kárász is lehet. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. K.

A képen látható hal oldalvonalán valóban 32 pikkely számolható, ami mindkét faj esetében előfordulhat, viszont a hátúszó szegélye a széles kárász esetében domborúbb, a bognártüskéje sűrűbben fogazott lenne. Az ezüstös pikkelyek és a szürkés színű úszók tovább erősítik, hogy a képen látható hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

A képen látható halat 2024. október 7-én csalihalfogó hálóval fogtam a Kákafoki-holtágból Békésszentandráson, a Dinnyelaposi üdülősoron. Semmiképp sem szokványos fogás, szeretném megtudni, hogy pontosan melyik faj. Köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: T. A.

 A felső állású száj, a nagy szem, a hasonlóan ívelt hát és has, a sötét szegélyű, kontúros pikkelyek, a test egészén végighúzódó fekete csík és a vaskos faroknyél egyaránt amellett szól, hogy a hal egy inváziós razbóra (Pseudorasabora parva). Ázsiából, az  Amur folyótól délre eső területről származik, Európába az amur és a busafajok ivadékaival került, mára a Kárpát-medencében általánosan elterjedt fajnak tekinthető.

  Kedves Szakértők, a képen látható hal Gemenc környékéről került elő. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: C. I.

  A képen látható hal pikkelyei körül fekete szegély figyelhető meg, oldalvonalán 42 pikkely található, felette 6, alatta 4 pikkelysor húzódik, farokalatti úszójában 7 sugár számolható. A száj hasítéka eléri a szem vonalát. Mindezek alapján a képen látható hal egy sérült, parazitáktól szenvedő domolykó (Squalius cephalus). A viszonylag kicsinek tűnő fej és száj a szokatlan perspektívának tudható be.

  A soltvadkerti Vadkerti-tavon 2024. október 1-én és 2-án fogott pontyokon piros fekélyek voltak. A két nap alatt fogott 7 ponty közül mind fekélyes volt, a tőpontyok és a tükörpontyok egyaránt érintettek voltak. Azt szeretnénk kérdezni, hogy mitől lehet ez és mivel lehetne kezelni. Korábban algapusztulás is történt a tavon. Előre is köszönjük a választ. Üdvözlettel: Sz. I. és M. K.

  A képeken kezdődő pikkelytasak-gyulladások láthatók, amik még nem terjedtek be az izomzatba. Ezeket gyulladásokat baktériumok okozzák, melyeket rendszerint valamilyen parazita terjeszt. Ezúttal parazitát nem láttunk a képen, így lehetséges, hogy a paraziták az említett algapusztulással egyidőben elhagyták a pontyokat. A jó kondícióban lévő pontyok feltehetően még a telelés előtt leküzdik ezt a betegséget. A baktériumok ellen gyógykezelési javaslatot nem tudunk ajánlani,  mert étkezésre szánt halaknak antibiotikum nem adható.

  Ezt a halat 2024. október 5-én kaláccsal fogtam a Dunából a Hárosi-öbölben. Szélhajtó küszre tippelek, de nem vagyok benne biztos. Az azonosításában szeretném a segítségüket kérni. Válaszukat köszönöm. Üdvözlettel: B. D.

  A megnyúlt, oldalról erősen lapított test, a nagy szem és a kicsi, felső állású száj, az éles has valamint a hosszú anális úszó alapján a képen látható hal valóban egy küsz (Alburnus alburnus).

  A képen látható halat még 2022 szeptemberében fogtam a Dömsödi-övcsatornán, a Szúnyogi-zsilip alatt egy törpeharcsafogó verseny során. Akkor sügérnek hittem, de utólag megnézve szerintem egy vágódurbincs. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: T. B.

  A képen látható hal osztott hátúszóval rendelkezik, hasúszói elől helyezkednek el, szinte egyvonalban vannak a mellúszókkal, ezek a sügérfélék jellemzői. A sügérnek viszont két hátúszója van, az elsőn egy fekete folt is látható, oldalán zöldesfekete harántsávok húzódnak, míg a képen látható hal egy hátúszóval rendelkezik, a zöldes alapszínen elszórva láthatók sötét foltok, ami alapján megállapítható, hogy a hal egy nem fogható vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).

  A képen látható halat 2024. július 10-én a Tisza-tóból fogtam a kiskörei hallépcsőtől kb. 700 méterre. Szerintem folyami géb, de szeretném kérni a megerősítésüket. Tisztelettel: Sz. J.

   A megnyúlt test, a széles fej, a magasan ülő, nagy szemek, valamint a vaskos ajkak alapján a hal egy gébféle. A száj hasítéka ferde, a  szájszöglete a szem elejének vonalát nem éri el, a test oldalának középvonalát egy vaskos, szaggatott részekből álló sötét sáv díszíti, az első hátúszójának a végén nincs fekete folt, valamint a kopoltyúfedőt és a tarkót is apró pikkelyek borítják, ami alapján a hal valóban egy folyami géb (Neogobius fluviatilis).

  2024. október 1-én a Maros folyó torkolat feletti szakaszán fogtam ezt az apró márnát. A kérdésem az lenne, hogy ez a hal Barbus barbus, vagy esetleg valamelyik patakimárna-faj? Nagyon élénk színezete volt. A kisebb egyedek minden esetben ilyen színesek? Válaszukat előre is köszönöm.  Üdvözlettel: O. D.

  A márnát a patakimárna-fajoktól fiatal korban is jól megkülönbözteti a hátúszójának első, kemény fogazott csonttüskéje, mert a pataki márnáknak  ilyen  "bognártüskéje" nincs. Valamennyi márnafaj esetében igaz, hogy a szájuk körül 2 pár bajuszszál található, viszont a képen látható halnak csak egy pár bajusza van a szájszegletében, tehát a márnafajok kizárhatók. Az élénk színezet és a hal oldalát díszítő színjátszó foltok a küllők sajátosságai. A viszonylag magas test és faroknyél a halványfoltú küllőre és a tiszai küllőre is jellemző, de utóbbinak a hát- és farokúszóját több sorban nagyobb fekete pettyek borítják. Az oldalvonal alatt és fölött húzódó fekete pontsor, valamint a hát- és farokúszót két sorban mintázó vékony és halvány vonalak alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).