Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

A képen látható keszeget a  Pilismaróti-öbölben fogtam 2024. október 27-én. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Köszönettel: K. G.

A kis fej, a viszonylag kis szem, a magas hát, a félig alsó állású száj, az apró pikkelyek, melyek mérete az oldalvonaltól felfelé haladva a felére csökken, valamint a szürkés úszók arra utalnak, hogy a képen látható hal egy  dévérekeszeg (Abramis brama).

A képen látható csukát a tiszateleki Hajnal-tavon fogták nyár végén. Azt szeretném kérdezni, hogy mi okozhatja ezt a különleges arany színezetet? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: F. I.

A halak bőrében található pigmentsejtekben négy fő színanyag termelődik, a barnásfekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a piros eritrofill és a sárga xantofill. A halak alapszínét az egyes színanyagok egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Előfordulhat azonban, hogy valamelyik színanyag alul- vagy túltermelődik. Ennek hátterében genetikai változás, azaz mutáció áll. A képen látható hal esetben a sárga xantofill pigmentanyag túltermelése és a melanin hiánya figyelhető meg, ezt nevezzük xantorizmusnak, tehát a képen látható példány egy xantorisztikus csuka (Esox lucius).

A képen látható belső szervek "tulajdonosát", egy 1,5 kg körüli balint, a Tassi zsilip alatt, a Turbina-ágból fogtam. Hazaérve, pucolás közben a képen szereplő elváltozásokra lettem figyelmes a hal belső szervein. Jól gondolom, hogy valamilyen parazita támadta meg ezt az egyedet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Cs. V.

A képen látható paraziták feltekeredett Eustrongylides fonálférgek. Testhosszuk 3 cm körüli. A féreg első lárvaalakja kevéssertéjű férgekben fejlődik ki, a halak a második köztigazdák, a végső gazdaállatok halevő madarak. Főként süllőben és sügérben gyakori, de a balinban is előfordul. A klímaváltozás következtében terjedése töretlen. Az alaposan átsütött, főzött halhús fogyasztható, fertőzést nem okoz.

A képen látható kis méretű halat csalihalfogó hálóval fogtam a Hortobágy folyóból, a Kilenclyukú híd mellett szeptember 17-én. Hasonlít az akváriumi díszmárnákhoz, a faroknyélen szép fekete csík volt. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: K. Á.

A zömök test, a magas hát, a kicsi fej, valamint a rövid farokalatti úszó alapján a hal egy kárász. Az ezüstkárász és a széles kárász közötti fő megkülönböztető bélyegek, vagyis a bognártüske fogazottsága, a hátúszó szegélye, valamint a hát- és a farokalatti úszó sugarainak száma ezen a képen nem kivehetők. Az oldalvonalon található pikkelyek száma 33, tehát köztes értéket mutat. A fiatal széles kárászokra jellemző, faroknyélen található fekete gyűrű a képen látható példányon is jelen van, de ez a határozóbélyeg a hibridek esetében is gyakori. Ezek alapján a hal vagy egy széles kárász (Carassius carassius), vagy a széles kárász ezüstkárásszal alkotott hibridje (Carassius carassius x Carassius gibelio). A pontos határozáshoz azonban genetikai vizsgálatra lenne szükség.

A Balatonból fogtam egy ikrával teli angolnát. 50 év alatt sose láttam vagy fogtam egyetlen egyet sem. Szép ezüst színű volt, kishal csalival fogtam. Azon sem csodálkoznék, ha leívna a Balatonban. Tisztelettel: Cs. G.

A képen az angolna úszóhólyagjában található Anguillicoides crassus úszóhólyag-parazita súlyos fertőzésének tünetei láthatók. A parazita véres, savós, gázképződéssel járó gyulladást idéz elő, amely "buborékokat" hoz létre. Az angolna az úgynevezett gymnovarian típusú petefészekkel rendelkezik. Ennek a típusnak az a jellemzője, hogy a petefészket nem veszi körül semmilyen elválasztó fal, így az érett ikraszemek közvetlenül a hasüregbe hullanak. Ebben az állapotban az ikrák még szabad szemmel láthatatlanok, méretük később sem haladja meg az 1 mm-t. Anguillicoides crassus fertőzés hatására az úszóhólyag fala jelentősen megvastagodik és nem tudja ellátni a feladatát, így a hal nem képes tetszőleges vízmagasságban lebegni. A képen egy nagyon súlyos fertőzés figyelhető meg, a parazita elszaporodását követően valószínűleg bakteriális fertőződés is súlyosbította a helyzetet és előidézte a kis gázhólyagok kialakulását.

Halfilézés közben a képen látható parazitákra lettem figyelmes. Mik lehetnek ezek? Üdvözlettel: T. A.

A képen látható paraziták a hal izomzatában feltekeredett Eustrongylides fonálférgek. Testhosszuk 3 cm körüli. A féreg első lárvaalakja kevéssertéjű férgekben fejlődik ki, a halak a második köztigazdák, a végső gazdaállatok halevő madarak. Főként süllőben és sügérben gyakori, a csukában is közönségesnek számít, de más halfajokban is előfordul. A klímaváltozás következtében terjedése töretlen. Az alaposan átsütött, főzött halhús fogyasztható, fertőzést nem okoz.

Egy ismerősöm snecizés közben fogta a képen látható halat, azt szeretném kérdezni, hogy melyik fajba tartozik? Üdvözlettel: Gy. A.

A nagy szem, az oldalról lapított test, a magas hát, az erősen ívelt hát-, és hasvonal, valamint a faroknyélen látható fémes csillogású kékes sáv alapján megállapítható, hogy a képen látható hal egy védett szivárványos ökle (Rhodeus amarus).

A képen látható halat 2024. október 4-én fogtam az Újpesti-öbölben. Első ránézésre ezüstkárásznak gondoltam, de a hátúszó domború szegélye elbizonytalanított. Próbáltam pikkelyszám alapján eldönteni, de ha jól számoltam 32 pikkely van az oldalvonalán, ami alapján ezüstkárász és széles kárász is lehet. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Sz. K.

A képen látható hal oldalvonalán valóban 32 pikkely számolható, ami mindkét faj esetében előfordulhat, viszont a hátúszó szegélye a széles kárász esetében domborúbb, a bognártüskéje sűrűbben fogazott lenne. Az ezüstös pikkelyek és a szürkés színű úszók tovább erősítik, hogy a képen látható hal egy inváziós ezüstkárász (Carassius gibelio).

A képen látható halat 2024. október 7-én csalihalfogó hálóval fogtam a Kákafoki-holtágból Békésszentandráson, a Dinnyelaposi üdülősoron. Semmiképp sem szokványos fogás, szeretném megtudni, hogy pontosan melyik faj. Köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: T. A.

 A felső állású száj, a nagy szem, a hasonlóan ívelt hát és has, a sötét szegélyű, kontúros pikkelyek, a test egészén végighúzódó fekete csík és a vaskos faroknyél egyaránt amellett szól, hogy a hal egy inváziós razbóra (Pseudorasabora parva). Ázsiából, az  Amur folyótól délre eső területről származik, Európába az amur és a busafajok ivadékaival került, mára a Kárpát-medencében általánosan elterjedt fajnak tekinthető.