2026. április 11-én Szolnokon, az Alcsi-szigeti Holt-Tisza 2. Versenypályáján egy pontyozós method feeder szerelékkel fogtam ezt a tokfélét. 6 mm-es áfonyás pop-upra jött. Melyik tokféle lehet? Fényképezés után a hal visszanyerte a szabadságát. Üdvözlettel: B. T.

  A tokfélék határozása a bajusszálak hossza és pozíciója, valamint a száj mérete és formája alapján a legegyszerűbb, ezért a határozni kívánt tokok fejének hasi oldaláról is érdemes fotót készíteni. A tokhal orra tompa, bajuszszálai az orrcsúcshoz közelebb erednek, mint a szájhoz, a felső ajkat feltehetően nem érik el, az oldalvértjei nagyok és kiemelkednek, ami alapján képen egy őshonos, folyóvízi halunk, a védett vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) egy példánya látható.

  A képen látható halat egy barátom fogta a Duna madocsai szakaszán egy kőbenyúlás alatt. Milyen halfaj lehet? Üdvözlettel: T. Á.

  A képen látható hal szája nyitva van, így szájállása nem látszik jól, de félig alsó állásúnak tűnik. A hal oldalvonalán a pikkelyek nehezen számolhatók, úszói viszont narancsos színűek, szemgyűrűje fehér, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  Segítségüket szeretném kérni egy Sió-csatornából kifogott hal határozásában, ezüstkárász vagy széles kárász lehet? Mivel nem voltam biztos abban, hogy melyik fajhoz tartozik, fertőtlenítès után visszaengedtem. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: S. R.

  A széles kárász hátúszószegélye domború, a bognártüskéjét végig apró fogak borítják, ám ezek a határozóbélyegek sajnos nem látszanak. Mivel a hal oldalvonalán 32-nél kevesebb pikkely számolható, és az úszói szürkés színűek, a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

  A Duna bátai szakaszán a kövezés fölött fogtam ezt szép halat. Sajnos csak ezt a képet készítettem róla. Én kecsegére tippeltem, de többen azt mondták, hogy másik tokféle volt. Visszaengedtem, de segítségüket szeretném kérni, hogy helyesen cselekedtem-e.

  A hal szája és bajuszszálai sajnos nem látszanak, pedig a tokfélék esetében fontos határozóbélyegek, ezért érdemes a fejük hasi oldlaláról is felvételt készíteni. A kifejezetten hosszú, enyhén felfelé hajló orr, a barna, karcsú test és a hal mellúszóit szegélyező világos sáv alapján ezúttal viszont megállapítható, hogy a hal egy nem fogható státuszú, őshonos kecsege (Acipenser ruthenus), ami alapján a hal visszaengedése helyes döntés volt.

  Érdeklődnék, hogy mik lehetnek ezek a foltok. Fogyasztható a hal? Köszönettel: P. F

  A képen látható sérüléseket egy alsórendű rák, a Tracheliastes maculatus okozza. A parazita tapadási helyén a pikkely közepén egy „lyuk” marad vissza, körülötte véres fekéllyel. A képen is látható egy parazita a bekarikázott részen, a hátúszó alatt. Az emberre nézve ártalmatlan, a hal sütve, főzve fogyasztható.

  Mi történhetett a képen látható ponty kopoltyújával? A barnás rész szabályos élűnek tűnt, körülötte fehér hegek, mintha valami rég belenyomódott volna. Határozottan kemény tapintású, elsőre kagylóhéjnak tűnt, de nem zárok ki más lehetőséget sem. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: N. R.

  A képen látható, kemény, barnás színű képlet nem kagylóhéj, hanem a kopoltyúfedő csontja, más szóval az operculum. Az elváltozást  a ponty bőrét károsító Pseudomonas fluorescens baktériumok okozzák. A betegség jellegzetessége, hogy UV fényben fluoreszkál a beteg kopoltyú fertőzött része, a kórokozó a nevét is innen kapta. Bár a betegséget régóta ismerik, a szakirodalomban kevés adat érhető el róla. Főleg kínai kutatók említik, akik a bántalmat több pontyfélén és más halakon is kimutatták. A kopoltyúfedőn látható fehér felrakódást szintén Pseudomonas fluorescens baktériumok okozzák, a bőrt teljesen elroncsolva egy fekélyszerű képződményt hoztak létre. Ebben az esetben a kórokozó egészen a kopoltyúfedő csontrétegéig hatolt. A betegség meglehetősen ritka, többnyire a már eleve legyengült, beteg halakat támadja.

  Ezt a  halat május 30-án fogtam egy lajosmizsei horgásztavon. Az lenne a kérdésem, hogy ezüstkárászról, vagy ponty-kárász hibridről van-e szó? A hal súlya 2,55 kilogramm volt. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: K. F.

  A hal alakja, meredeken emelkedő háta, viszonylag nagy feje, az oldalvonalán számolható 33 pikkely a pontyra jellemző. Bajusza viszont csökevényes, pikkelyei kontúrozatlanok, úszói szürkék, ami az ezüstkárászra utal. Mivel a hal összességében inkább pontyra emlékeztet, a képen valószínűleg egy ikrás pontytól és tejes ezüstkárásztól származó ponty-ezüstkárász látható (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).

  Az alábbi képeken látható pontyot fogtam a Holt-Marcalon. Nem tűnik szokványos pontynak, a háta kissé világosabb, kontrasztosabb, az úszói pedig hosszabbnak tűnnek. Ez a hal egy ponty színesebb példánya, vagy esetleg egy koi-ponty hibrid? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: B. R.

  A koi valójában a ponty egy színváltozata, melyeket mesterséges szelekció útján tényésztettek ki. A koik természetes állományokba kerülve néhány nemzedéken belül elveszítik különleges színezetüket. A hal valóban nem szokványos küllemű, így azt gondoljuk, hogy koi ponty vagy annak utódja lehet, de teljes bizonyossággal nem jelenthetjük ki, mivel közönséges pontyok utódai között is előfordulhatnak különleges színezetű példányok, egyik generációról a másikra történő genetikai változás, azaz mutáció miatt. A hal szokásosnál hosszabb úszói szintén a koi vérvonal jelenlétét erősítik, a hal színezete chagoi fajtára emlékeztet.

 A  képen látható halat öcsém fogta a Tarna siroki részén, a darnói híd közelében. Milyen halat fogott? Gyerekkorunk óta horgászunk, de nem tudjuk beazonosítani. Köszönjük, hogy segítenek az azonosításban! Üdvözlettel: B. B.

  A hal háta közepesen magas, szája kicsi és csúcsba nyíló, a mellúszók töve narancsos színű, a hal oldalán kékesszürke sáv húzódik, emellett az oldalvonal mentén dupla fekete pontsor húzódik végig. Ez a jellegzetes pontsor a magyar népi viselet díszítésére használt sujtásra emlékeztet, a képen látható védett hal erről kaphatta a sujtásos küsz elnevezést (Alburnoides bipunctatus).