Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

  A soltvadkerti Vadkerti-tavon 2024. október 1-én és 2-án fogott pontyokon piros fekélyek voltak. A két nap alatt fogott 7 ponty közül mind fekélyes volt, a tőpontyok és a tükörpontyok egyaránt érintettek voltak. Azt szeretnénk kérdezni, hogy mitől lehet ez és mivel lehetne kezelni. Korábban algapusztulás is történt a tavon. Előre is köszönjük a választ. Üdvözlettel: Sz. I. és M. K.

  A képeken kezdődő pikkelytasak-gyulladások láthatók, amik még nem terjedtek be az izomzatba. Ezeket gyulladásokat baktériumok okozzák, melyeket rendszerint valamilyen parazita terjeszt. Ezúttal parazitát nem láttunk a képen, így lehetséges, hogy a paraziták az említett algapusztulással egyidőben elhagyták a pontyokat. A jó kondícióban lévő pontyok feltehetően még a telelés előtt leküzdik ezt a betegséget. A baktériumok ellen gyógykezelési javaslatot nem tudunk ajánlani,  mert étkezésre szánt halaknak antibiotikum nem adható.

  Ezt a halat 2024. október 5-én kaláccsal fogtam a Dunából a Hárosi-öbölben. Szélhajtó küszre tippelek, de nem vagyok benne biztos. Az azonosításában szeretném a segítségüket kérni. Válaszukat köszönöm. Üdvözlettel: B. D.

  A megnyúlt, oldalról erősen lapított test, a nagy szem és a kicsi, felső állású száj, az éles has valamint a hosszú anális úszó alapján a képen látható hal valóban egy küsz (Alburnus alburnus).

  A képen látható halat még 2022 szeptemberében fogtam a Dömsödi-övcsatornán, a Szúnyogi-zsilip alatt egy törpeharcsafogó verseny során. Akkor sügérnek hittem, de utólag megnézve szerintem egy vágódurbincs. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: T. B.

  A képen látható hal osztott hátúszóval rendelkezik, hasúszói elől helyezkednek el, szinte egyvonalban vannak a mellúszókkal, ezek a sügérfélék jellemzői. A sügérnek viszont két hátúszója van, az elsőn egy fekete folt is látható, oldalán zöldesfekete harántsávok húzódnak, míg a képen látható hal egy hátúszóval rendelkezik, a zöldes alapszínen elszórva láthatók sötét foltok, ami alapján megállapítható, hogy a hal egy nem fogható vágódurbincs (Gymnocephalus cernua).

  A képen látható halat 2024. július 10-én a Tisza-tóból fogtam a kiskörei hallépcsőtől kb. 700 méterre. Szerintem folyami géb, de szeretném kérni a megerősítésüket. Tisztelettel: Sz. J.

   A megnyúlt test, a széles fej, a magasan ülő, nagy szemek, valamint a vaskos ajkak alapján a hal egy gébféle. A száj hasítéka ferde, a  szájszöglete a szem elejének vonalát nem éri el, a test oldalának középvonalát egy vaskos, szaggatott részekből álló sötét sáv díszíti, az első hátúszójának a végén nincs fekete folt, valamint a kopoltyúfedőt és a tarkót is apró pikkelyek borítják, ami alapján a hal valóban egy folyami géb (Neogobius fluviatilis).

  2024. október 1-én a Maros folyó torkolat feletti szakaszán fogtam ezt az apró márnát. A kérdésem az lenne, hogy ez a hal Barbus barbus, vagy esetleg valamelyik patakimárna-faj? Nagyon élénk színezete volt. A kisebb egyedek minden esetben ilyen színesek? Válaszukat előre is köszönöm.  Üdvözlettel: O. D.

  A márnát a patakimárna-fajoktól fiatal korban is jól megkülönbözteti a hátúszójának első, kemény fogazott csonttüskéje, mert a pataki márnáknak  ilyen  "bognártüskéje" nincs. Valamennyi márnafaj esetében igaz, hogy a szájuk körül 2 pár bajuszszál található, viszont a képen látható halnak csak egy pár bajusza van a szájszegletében, tehát a márnafajok kizárhatók. Az élénk színezet és a hal oldalát díszítő színjátszó foltok a küllők sajátosságai. A viszonylag magas test és faroknyél a halványfoltú küllőre és a tiszai küllőre is jellemző, de utóbbinak a hát- és farokúszóját több sorban nagyobb fekete pettyek borítják. Az oldalvonal alatt és fölött húzódó fekete pontsor, valamint a hát- és farokúszót két sorban mintázó vékony és halvány vonalak alapján a képen látható hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).

  A 2024. szeptember 27-én csalihalfogás közben merítettem ezt a halat Szigetszentmiklóson, a Ráckevei (Soroksári)-Duna egy kis öbléből. Azonnal feltűnt hogy gébféle, de nem tudom melyik fajba tartozik. A képen nem látszik, de a hal hátúszóját kifeszítve nem volt rajta fekete folt, így a kerekfejű gébet ki lehet zárni. Ebből az öbölből eddig csak csupasztorkú gébet fogtam, de ez más fajnak tűnik, talán egy tarka géb ivadéka lehet? Kérem, segítsenek a halfaj beazonosításában. Köszönettel: F. N.

  A többi gébfajunkhoz képest jelentős testmagasság, a nagy fej, a szem átmérőjénél hosszabb orr, a csúcsba nyíló száj, valamint a sárgás alapszínezeten lévő sötét, szabálytalan mintázat alapján a hal valóban egy tarka géb ivadéka (Proterorhinus semilunaris). Bár ezen a képen nem látszik, testközelből vizsgálva a tarka géb jól megkülönböztethető a többi gébfélénktől, mivel az orrnyílásai két rövid csövecske végén vannak.

  A képen látható halat a férjem fogta szeptember 20-án a Ráckevei-Dunán. Szerintünk koiponty és kárász összeívásából született. A határozásban kérem a segítségüket. Köszönettel: K. Á. G.

  A testmérethez képest kicsi fej és a bajusz hiánya miatt a koiponty kizárható. A zömök test, a magas hát, a kevés, nagyméretű pikkely, a viszonylag rövid farokalatti úszó, valamint a sárgás-ezüstös, fekete foltokkal tarkított mintázat alapján a  hal egy shubunkin aranyhal (Carassius auratus), vagy annak ezüstkárásszal alkotott hibridje (Carassius auratus x Carassius gibelio). A két faj olyan közeli rokona egymásnak, hogy egyes források szerint egy fajba tartoznak és mindössze alfaji vagy annál is kisebb különbség van közöttük.

  Egy ismerősöm kisfia fogta a képen látható halat. Szerintünk széles kárász, de szeretnénk biztosra menni, ezért segítségüket kérjük a határozásban. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: K. K.

  A képen látható hal úszói szürkés színűek, hátúszójának szegélye homorú, bognártüskéje ritkán fogazott. Ezek az ezüstkárász jellemzői. Az oldalvonalán is csak 30 pikkely számolható, míg a széles kárász esetében ez legalább  32 lenne. Így tehát megállapítható, hogy a hal egy magasabb hátú ezüstkárász (Carassius gibelio).

  A képen látható halat ismerősöm csalihalfogó emelőhálóval fogta szeptember 4-én a Kerka-patakban, Csesztreg község térségében, miközben az alacsony vízállás miatt kialakult sekély, lefolyástalan pocsolyákban rekedt halakat mentették át a mélyebb mederbe. Én vágócsíkra tippelek, de segítségüket szeretném kérni a határozásban. Üdvözlettel: N. B.

  Az erősen megnyúlt, szalagszerű, oldalról lapított test alapján a hal valóban egy csíkféle, melyeket legkönnyebben a mintázatuk alapján lehet elkülöníteni egymástól. A vágócsík esetében 5 sáv figyelhető meg, apró pettyekből és nagyobb foltokból álló sorok váltják egymást, míg ennél a példánynál 3 különálló sáv látható. Ez két hazai fajra, a bolgár csíkra, valamint a balkáni csíkra jellemző. A két faj igen hasonló egymáshoz, korábban egy faj, a törpecsík képviselőinek hitték őket. A képen látható példány oldalán több mint 10 nagy folt látható, valamint a fölötte lévő szabálytalan kis pettyekből álló mintázat az egész testen végighalad egészen a farokúszóig. Ezek alapján megállapítható, hogy a hal egy balkáni csík (Sabanejewia balcanica).