A Duna Tolna menti szakaszán egy pergető horgászversenyen, a délelőtti órákban, felszíni csalival fogtam a képen látható halat. Biztos voltam benne, hogy balin, de fotózáskor már inkább jászkeszegnek gondoltuk. Véleményem szerint hibrid lehet, de kérem a segítségüket, hogy eldönthessük a legnagyobb jászkeszegért járó díjat jogosan kaptam-e. Tisztelettel: F. M.kép

  A képen látható hal viszonylag magas háta és vörös úszói alapján jászkeszegre emlékeztet. A szája viszont nagyobb, mint az a jászkeszegnél megszokott, eléri a szem vonalát, a farokalatti úszó szegélye pedig erősen homorú, első sugara hosszú, ezek a balin jellemzői. Az oldalvonal pikkelyszáma meghaladja a jászkeszegre jellemző maximum 60-at, de nem éri el a balinra jellemző minimum 65-öt. A vegyes tulajdonságok és az oldalvonal pikkelyszáma alapján valószínűleg a képen a két faj hibridje látható. Mivel összességében a hal inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal egy jász-balin hibrid (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

  A Ráckevei-(Soroksári)-Duna szigetszentmiklósi szakaszán, a partmenti kövezésen fogtam ezt a halat. Jól gondolom, hogy fiatal Kessler-géb vagy másnéven békafejű géb lehet? Előre is köszönöm segítségüket. Üdvözlettel: F. N.

A hal feje nagyobb, szélesebb, és felülről lapítottabb, mint a folyami géb, tarka géb és csupasztorkú géb esetében, így ezek a fajok kizárhatók. A mell- és farokúszó erősen mintázott, ami nem jellemző a kerekfejű gébre, emellett első hátúszójáról hiányzik a jellegzetes sötét folt. A hal hatalmas szája, mintázott ajkai és testének márványos mintázata alapján a képen egy Kessler-géb (Ponticola kessleri) látható.

  2026. április 11-én Szolnokon, az Alcsi-szigeti Holt-Tisza 2. Versenypályáján egy pontyozós method feeder szerelékkel fogtam ezt a tokfélét. 6 mm-es áfonyás pop-upra jött. Melyik tokféle lehet? Fényképezés után a hal visszanyerte a szabadságát. Üdvözlettel: B. T.

  A tokfélék határozása a bajusszálak hossza és pozíciója, valamint a száj mérete és formája alapján a legegyszerűbb, ezért a határozni kívánt tokok fejének hasi oldaláról is érdemes fotót készíteni. A tokhal orra tompa, bajuszszálai az orrcsúcshoz közelebb erednek, mint a szájhoz, a felső ajkat feltehetően nem érik el, az oldalvértjei nagyok és kiemelkednek, ami alapján képen egy őshonos, folyóvízi halunk, a védett vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) egy példánya látható.

  A képen látható halat egy barátom fogta a Duna madocsai szakaszán egy kőbenyúlás alatt. Milyen halfaj lehet? Üdvözlettel: T. Á.

  A képen látható hal szája nyitva van, így szájállása nem látszik jól, de félig alsó állásúnak tűnik. A hal oldalvonalán a pikkelyek nehezen számolhatók, úszói viszont narancsos színűek, szemgyűrűje fehér, ami alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  Segítségüket szeretném kérni egy Sió-csatornából kifogott hal határozásában, ezüstkárász vagy széles kárász lehet? Mivel nem voltam biztos abban, hogy melyik fajhoz tartozik, fertőtlenítès után visszaengedtem. Válaszukat előre is nagyon köszönöm. Üdvözlettel: S. R.

  A széles kárász hátúszószegélye domború, a bognártüskéjét végig apró fogak borítják, ám ezek a határozóbélyegek sajnos nem látszanak. Mivel a hal oldalvonalán 32-nél kevesebb pikkely számolható, és az úszói szürkés színűek, a hal egy ezüstkárász (Carassius gibelio).

  A Duna bátai szakaszán a kövezés fölött fogtam ezt szép halat. Sajnos csak ezt a képet készítettem róla. Én kecsegére tippeltem, de többen azt mondták, hogy másik tokféle volt. Visszaengedtem, de segítségüket szeretném kérni, hogy helyesen cselekedtem-e.

  A hal szája és bajuszszálai sajnos nem látszanak, pedig a tokfélék esetében fontos határozóbélyegek, ezért érdemes a fejük hasi oldlaláról is felvételt készíteni. A kifejezetten hosszú, enyhén felfelé hajló orr, a barna, karcsú test és a hal mellúszóit szegélyező világos sáv alapján ezúttal viszont megállapítható, hogy a hal egy nem fogható státuszú, őshonos kecsege (Acipenser ruthenus), ami alapján a hal visszaengedése helyes döntés volt.

  Érdeklődnék, hogy mik lehetnek ezek a foltok. Fogyasztható a hal? Köszönettel: P. F

  A képen látható sérüléseket egy alsórendű rák, a Tracheliastes maculatus okozza. A parazita tapadási helyén a pikkely közepén egy „lyuk” marad vissza, körülötte véres fekéllyel. A képen is látható egy parazita a bekarikázott részen, a hátúszó alatt. Az emberre nézve ártalmatlan, a hal sütve, főzve fogyasztható.

  Mi történhetett a képen látható ponty kopoltyújával? A barnás rész szabályos élűnek tűnt, körülötte fehér hegek, mintha valami rég belenyomódott volna. Határozottan kemény tapintású, elsőre kagylóhéjnak tűnt, de nem zárok ki más lehetőséget sem. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: N. R.

  A képen látható, kemény, barnás színű képlet nem kagylóhéj, hanem a kopoltyúfedő csontja, más szóval az operculum. Az elváltozást  a ponty bőrét károsító Pseudomonas fluorescens baktériumok okozzák. A betegség jellegzetessége, hogy UV fényben fluoreszkál a beteg kopoltyú fertőzött része, a kórokozó a nevét is innen kapta. Bár a betegséget régóta ismerik, a szakirodalomban kevés adat érhető el róla. Főleg kínai kutatók említik, akik a bántalmat több pontyfélén és más halakon is kimutatták. A kopoltyúfedőn látható fehér felrakódást szintén Pseudomonas fluorescens baktériumok okozzák, a bőrt teljesen elroncsolva egy fekélyszerű képződményt hoztak létre. Ebben az esetben a kórokozó egészen a kopoltyúfedő csontrétegéig hatolt. A betegség meglehetősen ritka, többnyire a már eleve legyengült, beteg halakat támadja.

  Ezt a  halat május 30-án fogtam egy lajosmizsei horgásztavon. Az lenne a kérdésem, hogy ezüstkárászról, vagy ponty-kárász hibridről van-e szó? A hal súlya 2,55 kilogramm volt. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: K. F.

  A hal alakja, meredeken emelkedő háta, viszonylag nagy feje, az oldalvonalán számolható 33 pikkely a pontyra jellemző. Bajusza viszont csökevényes, pikkelyei kontúrozatlanok, úszói szürkék, ami az ezüstkárászra utal. Mivel a hal összességében inkább pontyra emlékeztet, a képen valószínűleg egy ikrás pontytól és tejes ezüstkárásztól származó ponty-ezüstkárász látható (Cyprinus carpio x Carassius gibelio).