Ezt a halat július 30-án a Ráckevei-Dunán, a Molnár-szigetnél fogtuk. Azt hittük kis ponty, de bajuszt nem láttunk. Széles kárász vagy pontykárász lehet? Köszönettel: K. J.

  A képen lévő hal fontos határozóbélyegeit a merítőszák takarja, nem látszik a hátúszó szegélye, a bognártüske fogazottsága és az oldalvonal pikkelyszáma sem, a szürkés, világos pikkelyek viszont az ezüstkárászra jellemzők. A ponty ezüstkárásszal alkotott hibridjénél is megfigyelhető többnyire egy apró bajusz a szájszegletben, ennél a halnál ez hiányzik. Ezek alapján a képen valószínűleg egy magas hátú ezüstkárász (Carassius gibelio) látható.

  Gyerekkoromban, az 1980-as években rendkívül finom hekket ettem több helyen is. Nemrég ismét kerestem, de nem találtam azt a halat hekk néven, pedig kitartó voltam (ponty-, busa-, harcsafilét, keszegféléket, sőt, volt hogy törpeharcsát akartak rám sózni ezen a néven). Próbáltam utánanézni, de nem derült ki számomra egyértelműen, hogy a hekk milyen faj pontosan. Úgy sejtem, egy azóta nagyon megritkult, ezért nem halászott Északi-tengeri hal lehet. A 80-as években melyik fajt árulták ezen a néven, és halásszák-e még ezt? Üdvözlettel: B. J.

  A hekk a Merluccius nemzetségbe tartozó tengeri, ragadozó halfajok neve. Magyarországon a kezdetektől a napjainkig az argentin hekk (Merluccius hubbsi) az egyik leggyakrabban importált hekk, melyet az Atlanti-óceán délnyugati részén halásznak. Az európai hekk (Merluccius merluccius) az Atlanti-óceán északkeleti részén és Afrika északnyugati partja mentén, valamint a Földközi-tengerben honos, hossza akár a 140 cm-t, tömege a 15 kg-ot is elérheti. Állományai valóban megritkultak a túlhalászat miatt, fogását az Európai parlament mennyiségi- és méretkorlátozásokkal szabályozza, a magyarországi piacon alig van jelen.

  A képen látható beteg dévérkeszeget a Facebookon láttam. Mi lehet a baja? Üdvözlettel: P. Z.

  A pikkelyeken látható kis kitüremkedések nászkiütések, a nagyobb, tumor-jellegű elváltozások felületén parazita rákok, pontytetvek figyelhetők meg. A tumor-jellegű elváltozás dévérkeszeg esetén nagyon ritka, okozhatja a sügérek uszonyairól ismert Dermocystidium parazita, emellett vírusfertőzés is elképzelhető, de egy korábbi sérülés elfertőződése sem zárható ki. A biztos kórkép felállításához mindenképp laboratóriumi vizsgálatra lett volna szükség, ezért kérjük a horgászokat, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló elváltozások esetén a beteg szerveket tartósítsák minél töményebb alkoholban (pálinka is megfelel) és vegyék fel velünk a kapcsolatot. 

  Az Által-ér Dunához közeli szakaszán fogtam ezt a halat.  Szerintem dunai küllő, viszont a hal sötét színű hasa teljesen elbizonytalanított, az interneten nem találtam választ arra, mitől lehet ez. (A kép szürkületkor készült, ezért a színek nem teljesen valósághűek.) Üdvözlettel: T-L. Á.

  A képen látható hal hát- és farokúszója erősen pettyezett, ez két hazai küllőfajra, a dunai küllőre és tiszai küllőre jellemző (korábban mindkét faj fenékjáró küllőként volt ismert). Ezt a két fajt genetikai vizsgálattal, vagy az élőhelyük alapján lehet egymástól elkülöníteni. Mivel a hal a Duna vízgyűjtőjéből került elő valóban egy dunai küllő (Gobio obtusirostris). A halak sötét színéért a melanin nevű barnásfekete színanyag felelős, ennek mennyisége egyedenként változhat. Emellett a halak széles tartományban képesek színüket változtatni a bőrükben lévő színanyagok sejten belüli helyzetének változtatásával, így még jobban képesek alkalmazkodni a környezetükhöz.

  Ezt a halat a Jósva-patak Jósvafő és Szinpetri közötti szakaszán fogtam. Kérem segítsenek a hal meghatározásában. Üdvözlettel: T-L. Á.

  A képen látható hal orra lekerekített, teste, orsószerű, pikkelyei aprók, az oldalát halvány foltok díszítik, oldalvonala csak a test elején látható. Ezek alapján a hal egy védett fürge cselle (Phoxinus phoxinus).

  Segítségüket szeretném kérni a képen látható hal beazonosításában. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: T. A.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, úszói narancsos színűek, szemgyűrűje fehér, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható. Mindezek alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A Szentendrei-Duna-ágnál fogtam a képen látható halat, de nem tudtuk meghatározni melyik faj lehet. Valamilyen jászkeszeg vagy domolykó hibridre tippelünk. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. A.

  A hal oldalvonala mentén 55 pikkely található, farokalatti úszójának szegélye homorúan ívelt. Ezzel szemben a domolykó oldalvonalán maximum 46 pikkely van, a farokalatti úszó széle pedig domború, így ez a faj kizárható. A közepes méretű, csúcsba nyíló száj, a vöröses úszók, valamint az apró pikkelyek alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

  Franciaországban a Lauch folyóban Colmaron belül sok ehhez hasonló halat láttam. Jól sejtem, hogy egy fejes domolykót fotóztam? Köszönettel: Gy. A.

  Az áramvonalas, orsószerű test, a nagy és széles fej, a nagyméretű, fekete szegélyes pikkelyek, valamint a domború szegélyű farokalatti úszó alapján sejtése helyes volt, a képen látható hal egy domolykó (Squalius cephalus).

  Az Által-ér Dunához közeli szakaszán fogtam ezt a halat. Szerintem fenékjáró küllő, de szeretném kérni a megerősítésüket. Üdvözlettel: T-L. Á.

  A képen látható hal hát- és farokúszója erősen pettyezett, ez a hazai küllőink közül valóban csak a korábban fenékjáró küllőként ismert fajra jellemző. Időközben azonban ezt a fajt genetikai vizsgálatok alapján három fajra bontották, melyek közül nálunk csak kettő, a dunai és a tiszai küllő él. Ezt a két fajt genetikai vizsgálattal, vagy az élőhelyük alapján lehet egymástól elkülöníteni. Utóbbira alapozva a képen egy dunai küllő (Gobio obtusirostris) látható.