Ezt a beteg harcsát egy barátom fogta a Tisza-tavon. Mivel harcsatilalom volt,  nem küldte el vizsgálatra, így fotózás után visszakerült a vízbe. Mi lehet a baja, valamilyen fertőző a bőrbetegség? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. Cs.

  A képen látható kóros elváltozásokat feltehetően harcsára specifikus papilloma- és herpeszvírusok okozzák. Emellett azonban az is lehetséges, hogy egysejtű parazitagombák (Microsporidium) állnak a jelenség hátterében.  Ezek egyike sem veszélyes az emberre, más harcsákat viszont megfertőznek. Ilyen esetekben egy kis kaparék vagy egy kis fertőzött szövetdarab kivágása és alkoholban vagy lefagyasztva történő megőrzése nagy segítség lehet a diagnózis felállításában és a tudományos ismeretek gyarapításában egyaránt.

  A fogásaim képeit visszanézve az egyik halnál elbizonytalanodtam. Mikor kifogtam a Laskó-patakból balinnak néztem, de kép alapján felmerült bennem, hogy valójában egy jászkeszeg volt. Üdvözlettel: K. P.

 A hal teste megnyúlt, háta alacsony, szája nagy, szájszeglete bőven a szem alá ér, farokalatti úszója mélyen bemetszett, páros úszói enyhén narancsosak, farokúszója szürkés színű, ezek a balin jellemzői.  A hal oldalvonalán 65-nél több pikkely számolható, ami szintén a balinra igaz, a jászkeszegnek 60-nál kevesebb lenne. Mindezek alapján a képen egy balin (Leuciscus aspius) látható.

  Magyarországon számos horgásztavon találkoznak a horgászok ponty-ezüstkárász hibridekkel. Úgy tudom a széles kárász és a ponty mesterségesen keresztezett egyedeit F1 hibrideknek is nevezik. Helyes-e a Magyarországon természetes körülmények között vízben születő hibrideket F1-nek hívni? Illetve mi különbözteti meg a széleskárász-ponty hibridet az ezüstkárász és ponty hibridjétől? Milyen pozitív vagy negatív hatásuk van ezeknek a halaknak környezetükre? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Zs. L

Ezüstkárász-ponty hibrid

  Az F1 generáció a genetikában igen tág fogalom, két egyed kereszteződéséből származó első utódnemzedéket jelöli. Az F1 hibridek két különböző faj vagy vérvonal első generációs utódai, függetlenül a megtermékenyülés módjától, bár többnyire mesterségesen szaporított egyedekre alkalmazzák.  A horgászati szaknyelvben az „F1 carp” kifejezést valóban a halgazdaságokban nevelt, horgásztavakba szánt széles kárász (Carassius carassius) × ponty (Cyprinus carpio) hibridekre használják.
  A Magyarországon előforduló ponty-kárász hibridek többsége nem kontrollált keresztezésekből származik, az előkerülő példányok genetikai háttere ismeretlen, könnyen lehet, hogy ezek az egyedek több faj és több generáció genetikai mozaikjai. Hazánkban ezért szakmailag nem szerencsés a természetes körülmények között létrejött ponty–kárász hibrideket automatikusan „F1”-nek nevezni. A magyar szaknyelvben elterjedt a pontykárász és kárászponty elnevezés, ahol az első tag az anyafajt jelöli, mivel a hibridek megjelenésükben és viselkedésükben általában inkább az anyai fajra hasonlítanak.
  Ezek a hibridek természetes vizekben táplálékkonkurensei a megmaradt széles kárász, valamint vadponty-állománynak, továbbá ezek szaporodási sikerét is rontja a jelenlétük. Mivel a hibridek esetében számos határozóbélyeg a két szülő faj közötti átmenetet mutat, a biztos határozás többnyire csak genetikai vizsgálat alapján lehetséges. 

  December 7-én az élő Dunából pergetve fogtam egy 5 kilós csukát. Jól gondolom, hogy ikra és haltej is volt a belsejében?

  A haltejnek (herének) feltételezett, fehér színű képlet hasüregi zsírszövet. A halaknál a zsírraktározás nem a bőr alatt történik, mint az emlősöknél, hanem a hasüregben, szabadon a szervek körül. A fehéres, lebenyes tömeg a bélcsatorna külső fala mentén helyezkedik el, ami a zsigeri zsírszövet tipikus helye. A hím csuka heréi ezzel szemben a hasüreg hátsó részében, a gerinc alatt helyezkednek el, hosszúkás, sima, kompakt, páros képletek, a képen ilyenek nem láthatók. Mindezek alapján a képen egy jó kondícióban lévő ikrás csuka hasürege látható.

  Az inváziós rákok fogásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A cifrarák invazív faj, már többet is fogtam belőlük horgászat közben. Az érdekelne, hogy legálisan, célzottan foghatok-e belőle több darabot? Elvégre az inváziós fajok nagy veszélyt jelentenek az őshonos folyami rák állományára. Tisztelettel: F. T.

Vegyes korcsoportú cifrarákok a Csámpai-patak paksi atomerőmű által hőterhelt szakaszán (Fotó: Weiperth András)

  A rákokat a jog a "más hasznos víziállatok" kategóriába sorolja,aminek értelmében a horoggal vagy csalihalfogó hálóval kifogott idegenhonos és inváziós rákfajok megtarthatók, a védett fajokat (vagyis a folyami rákot, kecskerákot, valamint a kövirákot) viszont kíméletesen vissza kell engedni. Fontos megjegyezni, hogy erre vonatkozó engedélyek nélkül egyéb módszerekkel (varsa, emelőháló stb.) nem gyűjthetők inváziós rákok, ugyanis tiltott halfogási módszernek minősülne és orvhalászatnak számítana. Az idegenhonos tízlábú rákokat  csak a kifogás helyén lehet élő csaliként használni, ugyanis megszökve egy új víztestet kolonizálhatnak, illetve a rákkal együtt olyan kórokozók kerülhetnek át egy másik víztestbe, amik halakra, rákokra és egyéb vízi élőlényekre is veszélyt jelentenek.

  Ez a hal a mintája alapján kősüllőnek néz ki, viszont a fogazat alapján süllőnek gondolom. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: F. M.

  A hal mintázata valóban emlékeztet a kősüllőére, hiszen úgy tűnik, hogy a harántsávok az egész testen végigérnek, viszont a halak esetében a mintázat többnyire nem biztos határozóbélyeg. A hal szája nagy, szeglete túlér a szem középvonalán, állkapcsa első felében a többi közül kiemelkedő ebfogak láthatók, teste nyúlánkabb, mint a kősüllőé, ezek alapján sejtése helyes volt, a képen egy süllő (Sander lucioperca) látható.

  Ezt a halat a Dunából fogtam. Vajon jászkeszeg lehet? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: M. Zs.

  A jászkeszeg szája csúcsba nyíló, pikkelyei aprók, oldalvonala mentén legalább 55 számolható. Ezzel szemben a képen látható hal szája félig alsó állású, pikkelyei nagyobbak, oldalvonalán számuk 44 és 49 közé tehető, vagyis a hal nem jászkeszeg. A félig alsó állású száj, a pikkelyszám, a fehéres szemgyűrű, valamint a narancsos színű úszók alapján a hal egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A Nagy-Dunán ősszel fogott keszegekben (pl. paducokban) sok volt az ikra. Tudomásom szerint a keszegek tavasszal ívnak. Miért vannak már ősszel tele ikrával? Tisztelettel: D. B.

  A legtöbb hazai pontyfélénk ívási időszaka valóban a késő tavaszi-kora nyári hónapokra esik, a kikelő lárváknak így elég idejük van fejlődni és megerősödni a meleg, táplálékban bővelkedő időszakban a hideg idő beállta előtt. A halak változó testhőmérsékletű állatok, anyagcseréjük télen drasztikusan lelassul, ilyenkor alig táplálkoznak és növekednek, több ezer ikra előállítása pedig igen sok energiába és időbe kerül. Tavasszal a hosszú nyugalmi szakasztól legyengült halaknak nem lenne ereje és ideje ilyen mennyiségű ivarsejtet termelni az ideális szaporodási időszak előtt, ezért az ikrák fejlődése már előző évben megkezdődik.

  Ezt a halat 2025. november 1-én fogtuk a Duna kiságán a Lupa-tó magasságában. Határozást szeretnék kérni. Köszönettel: R. G.

  A képen látható halnak egy pár bajusza van, a farokúszóján és hátúszóján két pár halvány pontsor található, a háta és faroknyele viszonylag magas, ami alapján a hal egy védett halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi).