Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

  A Dunában a Pilismaróti-öbölben találtam ezt a halat. Teljesen kiúszott a parthoz, egész testét ez a furcsa nyálka borítja. Mi baja lehet? Üdvözlettel: B. A.

  A képen lévő halon kiterjedt halpenész-felrakódás figyelhető meg. Ezt a betegséget vízi penészgombák (Saprolegnia, Achlyla, Leptolegni sp.) okozzák. A gomba a gyenge, sérült halakat támadja, a gombafonalak egy része behálózza a bőr felsõ rétegét, másik vége a halon kívül a vízben lebeg. A fonalak szürkésfehér színűek, a zöldes árnyalatot a gombafonalakon lerakódó hordalék okozza.

  A képen szereplő furcsa ezüstkárászt a Mária-csatornán fogtam. A pikkelyei egy része nagyobb volt és ezüstös, egy része kisebb és inkább bronzos színű. Ez egy korábbi sérülés eredménye, vagy másról van szó? Üdvözlettel: B. N.

  A képen látható ezüstkárászon (Carassius gibelio) feltehetően egy korábban lezajlott gyulladás vagy sérülés nyoma látható. A visszanőtt, illetve gyógyult pikkelyekből hiányzik a gyöngyházfényű guanin színanyag.

  A képen látható halat a Szentendrei-Dunaágból fogtam. A bajusza alapján valami koi-keveréknek gondolom. Önök szerint mi lehet? Üdvözlettel: Cs. Cs.

  A megnyúlt, oldalról lapított test, a mérsékelten magas hát, a közepes méretű fej, a csúcsba nyíló száj, melynek szegletében egy pár bajusz található, valamint az oldalvonalon számolható 37 nagyméretű pikkely alapján a hal egy ponty (Cyprinus carpio). A koi szintén ponty, melynek a különböző színváltozatait hasonlóan génhibás példányokból tenyésztették ki, de természetes állományokba kerülve néhány nemzedéken belül ezek is visszaváltoznak közönséges pontyokká. A hal színe nem olyan egységes, mint a kereskedésekben kapható példányoké, ezért feltételezhetjük, hogy ez a példány egy ponty és egy koi ponty utóda. Mindemellett a világos pikkelyek részleges színanyaghiányra utalnak. 

  2025. április 28-án Szlovákiában fogtam egy kristálytiszta vizű bányatóból ezt a nagyon különleges csukát. A szája kék volt, akárcsak a teste és az uszonyai. Mitől lehet ez? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: P. P.

  A halak színét a pigment-eredetű és strukturális színek együttesen határozzák meg komplex kölcsönhatások révén. A pigmenteket (így például a sárga xantofilt vagy a sötét melanint) tartalmazó kromatofór sejtek elnyelik a beeső fényt, és más hullámhosszon bocsátják ki. A strukturális színeket (pl. kéket vagy ezüstöt) a membránban elhelyezkedő guanin lemezkéket tartalmazó iridoszómákról visszaverődő fény okozza. Ha a fenti színek valamelyikének erőssége jelentősen gyengül vagy teljesen eltűnik, az adott egyed színe vagy tónusa véglegesen megváltozhat.

  A csukák alapszíne általában olivazöld, melyen világos foltok találhatók. Ritkán előforduló genetikai változások (mutációk) hatására azonban előfordulnak közöttük aranyszínű vagy színtelen albínó egyedek is. A képen látható csuka kék színének valószínű oka egy olyan genetikai mutáció lehet, melynek hatására a sárga vagy piros pigmentek eltűntek, és ez a kék szín felerősödését okozhatta.Ezt a ritka jelenséget korábban megfigyelték már észak-amerikai és ír csukákon, sőt a mi süllőnk tengerentúli rokonán, a ‘walleye’-on (Sander vitreus) is.

  A halak egyébként arra is képesek, hogy a kromatofórok és/vagy iridoszómák méretét és pozícióját változtatva a színüket a környezetükhöz igazítsák (indukálható szín mimikri). A fentiekkel ellentétben ez egy visszafordítható folyamat, mely meglehetősen gyorsan végbemehet.

  Azt szeretném kérdezni, hogy mi ejthette ezeket a sebeket? A kép a Keszeg-éren készült. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. B

  Ragadozóhalaink közül a balinnak nincs foga, így nem képes ilyen sérüléseket okozni, a sügér fogazata igen apró, alig hagy nyomot, míg a harcsa gerebenfogazata komoly, horzsolászerű sebet ejt az áldozata testén sikertelen vadászat után. A kősüllő a sügérhez hasonlóan szintén kevésbé mély sebeket okoz. A nagyobb csukák sűrűn elhelyezkedő fogai erőteljesen roncsolnak, a kisebb példányok sűrű, éles vágásokat hagynak sikertelen támadás után. A süllő fogai a felső állkapocsban több sorban helyezkednek el, ezek okozhatták a jobboldali vágásokat, kapófogai mély, szúrt sebet ejtenek, ez a bal oldalon, a test közepén található. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a képen látható sérüléseket egy kisebb süllő (Sander lucioperca) okozhatta.

  Azt szeretném kérdezni, hogy a képen látható hal leánykoncér-e? 2025. 04. 21-én fogtunk a Bodrog folyóból Bodrogolaszinál. Üdvözlettel: Sz. E.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehér, úszói narancsos színűek, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

Az alábbi kérdésben szeretnénk segítséget kérni. Az egyesületi tavunkon az elmúlt napokban több halon is ilyen piros kis "foltokat, pöttyöket" látunk. Nemcsak ezüstkárászon, hanem fekete törpeharcsán és dévérkeszegen is megjelentek. Mi lehet ez? Üdvözlettel: M. P.

A képeket kinagyítottuk a „foltok, pöttyök” környékén és azok belsejében is, de parazitákat nem találtunk. A leírt kórkép feltehetően bakteriális fertőzés következménye lehet. Biztosat azonban csak laboratóriumi vizsgálat után lehet megállapítani.

  Egy kollégám fogta Hollandiában ezt a feltehetően jászkeszeget. Kérjük a megerősítésüket a hal faját illetően. Üdvözlettel: L. P.

  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, nem éri el a szem elülső vonalát. Háta viszonylag magas, pikkelyei aprók, úszói vöröses színűek. Ezek alapján a képen látható hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus). Ez a példány xantorisztikus, azaz a  sárga xantofill nevű színanyagból a szokásosnál többet termel. Mielőtt az aranyhal és a koi ponty kiszorította volna, a kerti tavak gyakori dísze volt ez a színváltozat, amit arany orfa néven ismernek.

  A képen látható 0,7 kg-os halat a Bodrog folyóból fogtam. Szerintem leánykoncér, de szeretném kérni a megerősítésüket. Üdvözlettel: Sz. T.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje világos, úszói narancsos színűek, oldalvonalán 44-nél több pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).