Az alábbi, balinra hasonlító, de domolykójegyeket is mutató halat fogtam az élő Dunán. Legyenek kedvesek azonosítani a halat.

  A balin szája a szem alá ér, szája felső állású, vagyis alsó állkapcsa hosszabb, mint a felső, állcsúcsa kampóban végződik, farokalati úszója mélyen bemetszett és legalább 12 elágazó sugár támasztja. A domolykó pikkelyei nagyok és kontúrosak, farokalatti úszójának szegélye domború. Ezzel szemben a képen látható hal szája csúcsba nyíló és közepes méretű, kampós végződés nélküli és nem ér a szem alá, emellett pikkelyei aprók, farokalatti úszójának szegélye enyhén homorú és csak 9 elágazó sugár támasztja. Mindezek alapján a hal egy jászkeszeg (Leuciscus idus).

  A  Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége osztotta meg ezt a karikakeszeget a Facebook-oldalán. Csak szerintem dévérkeszeg valójában ez a karikakeszeg? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: K. P.

  A dévérkeszeg pikkelyeinek mérete az oldalvonaltól fölfelé haladva a felére csökken, oldalvonala mentén legalább 51 számolható, a képen látható hal pikkelyei viszont közel egyformák, oldalvonala mentén 50-nél kevesebb helyezkedik el, emellett a páros úszók töve vöröses színű, ami alapján a képen látható hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna). 

  A képeken látható balinnak egy nagy, puha tapintású púp volt a szeme alatt. Ez valami parazita jelenlétére utalhat, vagy esetleg egy horog okozta sérülés következménye lehet? Köszönettel: H. F.

  A kép alapján a képződmény eredetéről csak találgatni lehet. A hólyag magában foglalhat fejlődő, vagy elhalt parazitát, de a kopoltyúfedő közepén apró hámsérülés is látható, amin keresztül közönséges baktériumok is bejuthatnak (például Pseudomonas, Aeromonas), melyek a szövetekben könnyen invazívvá válnak. A duzzanatot ilyenkor az élő és elhalt baktériumok, valamint az elhalt szöveti massza (genny) tölti ki. Ha az adott vízterületen a balinokon halmozottan fordul elő ez a kopoltyúfedő-elváltozás, érdemes laboratóriumi vizsgálatot végeztetni.

 A szomszédom ezt az érdekes keszeget fogta. Nem tudtuk eldönteni melyik faj. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: G. P.

 A képen látható hal szája felső állású, oldalán zöldes sáv figyelhető meg, hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik, hosszú farokalatti úszójának a szegélye enyhén homorú, mindezek alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus). Az ilyen idős küszökre jellemző a magasabb hát és a vaskosabb test, a horgászok "vezérküsznek" is hívják az ilyen példányokat.

Ezt a 2,85 kg-os halat Szentendrén fogtam a Dunából kishallal, természetesen visszakapta a szabadságát. Van ötletem a hal faját illetően, de a biztos határozás miatt kérem a segítségüket. Üdvözlettel: M. I.

A képen látható hal viszonylag magas háta és vörös úszói alapján jászkeszegre emlékeztet, a szája viszont nagyobb, eléri a szem vonalát, az oldalvonala mentén 60-nál több pikkely számolható. Az farokalatti úszó homorú szegélye, és az alsó állkapocs kampós végződése a balinra emlékeztet, de egyik sem olyan markáns, mint ami a hasonló méretű balinok esetében megszokott, továbbá az oldalvonal pikkelyszáma sem éri el a balinra jellemző minimum 65-öt. A vegyes tulajdonságok és a 60-65 közötti pikkelyszám alapján megállapítható, hogy a képen a két faj hibridje látható. Mivel összességében a hal inkább a jászkeszeghez hasonlít, valószínűleg egy ikrás jász és egy tejes balin összeívásának az eredménye, vagyis a hal egy jász-balin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

  Lapozgatom legújabb fogásomat, a Magyarország halfaunája című könyvet, és meglepetéssel vettem észre, hogy a fenékjáró küllő nincs a küllőfélék között. Új nevet kapott, vagy más oka van a mellőzésének? Köszönettel: B. Cs.

  A korábban fenékjáró küllőként (Gobo gobio) ismert halunkat genetikai vizsgálatok alapján több fajra bontották. Amelyiknek ugyanez maradt a neve, annak az elterjedési területe tőlünk távol, Franciaországtól kelet felé haladva Finnországon át egészen az Urál-hegységig terjed. A nálunk élő fajok a dunai küllő (Gobo obtusirostris) és a tiszai küllő (Gobio carpathicus) fajnevet kapták. E két fajnak a példányai külsőleg annyira hasonlóak, hogy genetikai vizsgálatok híján csak a származási helyük alapján különböztethetők meg.

A képen látható halat a Tiszából fogtam. Nem tudtam egyértelműen beazonosítani. A határozásban kérem segítségüket. Üdvözlettel: K. A.

A hal úszói kissé narancsos színűek, hát- és hasúszója egy vonalban ered, ez a bodorkára, valamint védett rokonára, a leánykoncérra is jellemző. A hal szájállása még csúcsba nyílónak mondható, a hal szemgyűrűje nem teljesen fehér, hanem kissé narancsos színű, az oldalvonalán 42 pikkely számolható, a leánykoncér esetében viszont legalább 44-nek kellene lennie. Ezek alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Barátaimmal közösen rövid ismeretterjesztő videókat készítettünk, melyeket szeretnénk bemutatni, ha lehet. Üdvözlettel: P. Z., O. M. és N. L

    A beküldött videókat köszönjük, heti rendszerességgel tesszük közzé őket oldalainkon.

  A mellékelt képet egy Bakonybél mellett lévő, Borostyán Kút nevű kis tóban fotóztam. Remélem meg tudják állapítani, hogy milyen halak vannak rajta. Köszönettel: H. Á.

  A képen látható halak szája kicsi és felső állású, pikkelyeik a testméretéhez képest nagyok és sötét szegélyűek, oldalukon a fejtől egészen a farokúszó tövéig sötét csík húzódik, ezek alapján a képen látható halak inváziós razbórák (Pseudorasbora parva). A faj Ázsiából származik, Európába az amur és a busafajok ivadékaival került, mára a Kárpát-medencében általánosan elterjedt.