Kérjük a „Mit fogtam?” rovat kérdezőit, hogy lehetőleg mindig tüntessék fel a fotón szereplő hal pontos fogási helyét, akár a Google térképén jelölve (akár koordinátákkal), továbbá a vízfolyás és a legközelebbi település nevét, valamint a fogás pontos időpontját. Sokat segít, ha jó eredeti fotót küldenek e-mail csatolmányként, ugyanis a Facebookról letöltött fotó gyenge felbontású.

   A jó fotóról megállapítható a hal szájállása, az oldalvonal pikkelyszáma, a hát- és a farokalatti úszó sugarainak a száma. A tokféléknél pedig ne csak a halról, hanem fejének a hasi oldaláról is mellékeljenek fotót, mert ez alapján legkönnyebb az azonosításuk. Ügyeljenek rá, hogy a kézben tartott halon ne takarják le ujjaik a pikkelyeket vagy csontvérteket és úszókat, ezért inkább puha helyre téve, oldalára fektetve készítsenek róla teljes alakos képeket. A halak kímélete érdekében soha ne a horgon lógva fotózzuk őket, hanem valahogy így:

  A képen látható hal 2025.03.08-án Esztergomban került horogvégre a Bottyán híd alatti Kis-Duna-ágból. A fej formája miatt azt gondoljuk, hogy nem egy szélhajtó küsz. A határozásában kérjük segítségüket. Üdvözlettel: Sz. B. és E. T.

  A képen látható hal szája kicsi és felső állású, szeme nagy, a hátúszója a hasúszónál hátrébb kezdődik és oldala zöldes színezetű, ami alapján a hal egy küsz (Alburnus alburnus).

  Miért védett a leánykoncér, hiszen a Dunából már sokszor előkerül, és a Drávában sem ritka? Tudnának erre valamilyen elfogadható magyarázatot adni? Válaszukat várva üdvözlöm önöket, V. J.

  Amikor a képen látható pontyot lefotóztam, azt hittem sebes az oldala, de jobban megnézve ért a meglepetés, hogy ez nem is seb. Nagyítva úgy tűnik, hogy egy színes folt. Mitől lehet? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: V. A.

  A ponty oldalán látható vörös folt egy körben terjedő, szakszóval körülírt bőrgyulladásnak tűnik. Az okát bakteriológiai, szövettani laboratóriumi vizsgálattal lehetne felderíteni. Ezt akkor célszerű végeztetni, ha az adott víztérben lévő pontyokon halmozottan fordul elő ez az elváltozás.

A Szigetközben fogta a fiam ezt halat, szerintünk leánykoncér. Kérem a megerősítésüket! Üdvözlettel: T. J.

A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje világos, oldalvonalán 45 pikkely számolható, ezek alapján a hal valóban egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A képen látható paducot az esztergomi Kis-Dunán fogtam. A hátából kilógott valami zöld parazitaszerűség, és a farokúszó tövénél is láttam egy hasonlót. Be tudnák azonosítani? Tisztelettel: B. N.

  A képen egy Tracheliastes nembe tartozó rákélősködő látható. A dunai halakra a Tracheliastes polycolpus nevű, rendszerint az úszók tövén kapaszkodó faj jellemző. Életük nagyobb részét szabadon lebegő lárvaként töltik ezek a rákocskák, melyek teste egy bőr alá befúrható csillagszerű horgonyból, két karból, egy hasonló méretű testből és két hosszú petezacskóból áll.

A képen látható halat 2024 márciusában fogtam egy Pilisszentiván környéki tóból. A határozásban szeretném kérni a segítségüket. Üdvözlettel: S. R.

A képen látható hal első ránézésre jászkeszegnek tűnik, erre utal az úszók vöröses színe, a homorú szegélyű farokalatti úszó, valamint a csúcsba nyíló száj. Ellenben az alacsony testmagasság, a nagy, szürkés színű, mélyen bemetszett farokúszó és a viszonylag nagyméretű száj balinra emlékeztet. A jászkeszeg oldalvonalán maximum 60 pikkely számolható, ennél a halnál viszont ez az érték 62, ami szintén hibridre utaló jel. Mindezek alapján a hal feltehetően egy ikrás jászkeszeg és tejes balin összeívásából származó jászbalin (Leuciscus idus x Leuciscus aspius).

  Ezt a halacskát február elsején fogtam Dunaharasztinál a Duna-Tisza-csatornából, pár méterre annak torkolatától. Kisebb csapat bandázott a felszín közelében, voltak köztük nagyobb halak is, de csak ezt az egyet tudtam megfogni. Szerintem garda, mások szerint talán kurta baing. Kérem döntsék el kinek van igaza. Üdvözlettel: D. T.

  A garda mellúszója eléri a hasúszó kezdetét és oldalvonala kacskaringós lefutású, így ez a faj kizárható. A kurta baing oldalvonala rövid, csak az első néhány pikkelyen figyelhető meg, míg a képen látható hal oldalvonala végig látszódik. A túlnyúló alsó állkapocs állasküszre is utalhatna, viszont az oldalvonalon a pikkelyek száma nem éri el az 55-öt. A szokatlan felső állkapocs horogszabadítás közben sérülhetett meg. A felső állású száj, a nagy szem és a megnyúlt test alapján a képen látható hal egy küsz (Alburnus alburnus).

  Ezt a halacskát a Duna Százhalombattai szakaszán az esti órákban sodorta partra a víz. Elég rossz állapotban volt, úgyhogy gyorsan lefotóztam és visszatessékeltem a vízbe, szerencsére elúszott. Úgy gondolom, hogy egy Petényi-márnát találtam, a kérdésem az lenne, hogy valóban így van-e? Köszönöm a választ! Üdvözlettel: V. K.

  A képen látható hal hátúszójának első sugara erőteljes és fogazott, valamint a farokalatti úszó hátrahajtva nem éri el a pirosas színű farokúszót. Ezek alapján a hal egy fiatal márna (Barbus barbus).

  Sokféle halat fogtam már, de ez a kicsi kifog rajtam és ismerősömmel is kisebb vitába keveredtem miatta. Az én tippem dévérkeszeg, ő laposkeszegnek gondolja. Kérem segítsenek a beazonosításban. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: K. A.

  A dévérkeszeg pikkelyeinek mérete az oldalvonaltól fölfelé haladva a felére csökken, míg a képen látható hal pikkelyei közel egyforma méretűek, így ez a faj kizárható. A laposkeszeg szája felső állású, pikkelyei apróbbak, farokalatti úszója hosszabb. A képen látható hal orra lekerekített, szája félig alsó állású, szeme nagy, mellúszójának töve vöröses színű, ezek alapján a hal egy karikakeszeg (Blicca bjoerkna).