A képen látható kis halat Paks közelében, a Csámpai-csatorna mellett félig kiszáradva, kimúlva találtam. Nem vagyok horgász, nem értek hozzá, de szeretném tudni, megmondható-e melyik fajba tartozik? Tisztelettel: Z. M.

  A képen látható hal szája csúcsba nyíló, szemgyűrűjén és úszóin még látszik a narancsos színezet, hát- és hasúszójának kezdete egy képzeletbeli függőleges vonalból ered, ami alapján a képen látható hal egy bodorka (Rutilus rutilus).

  Szeretném a segítségüket kérni egy általam fogott halfaj azonosításában. A halat az Élővíz-csatornából fogtam Békéscsaba és Békés között. Véleményem szerint a hal egy szilvaorrú keszeg lehet, de többen azt mondják, hogy bagolykeszeg. Szerintem a nászruhája miatt nem látszik annyira a jellegzetes orra. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: P.M

  A szilvaorrú keszeg háta alacsonyabb, farokalatti úszója rövidebb, mint a képen látható halé, orra az ívási időszakban még lilább, a dorozsma kevésbé jellemző rá, a hímek jellegzetes, sötét nászruhát öltenek. A nagy szem a lekerekített orr és a kifejezetten hosszú farokalatti úszó alapján a hal egy bagolykeszeg (Ballerus sapa).

   Ezt a hibridet a Sebes-Körösön fogtam, és érdekelne, hogy mik voltak a szülő fajok. A szilvaorrú keszegben biztos vagyok, de mi lehet a másik? Kézbevéve bagolykeszegre gondoltam, de utólag lehet mégis inkább karikakeszeg lehetett az egyik felmenő. Előre is köszönöm a választ!

   A mélyen bemetszett farokúszó, az alsó állású, U-alakú száj és a vaskos ajkak valóban a szilvaorrú keszegre jellemzők. Az orra azonban kevésbé megnyúlt, háta jóval magasabb, a mellúszók töve vörös, továbbá az oldalvonaltól a hát felé haladva a pikkelyek mérete alig csökken. Ezek alapján a képen látható hal a szilvaorrú keszeg és a karikakeszeg hibridje (Vimba vimba x Blicca bjoerkna).

  Nem tudtuk beazonosítani a képen látható halat, amit a szamossályi Holt-Szamosban, spiccbotos készséggel fogtunk. Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel: V. P.

  A hal felső állású szája, a nagy szem, hosszú farokalatti úszója és a hasúszónál jóval hátrébb kezdődő hátúszója alapján egy küsz (Alburnus alburnus).  

  A hal beazonosításában kérem segítségüket. Válaszukat köszönöm. Üdvözlettel: Sz. J.

  A képen látható hal szája félig alsó állású, szemgyűrűje fehéres, a pikkelyei viszonylag nagyok és az oldalvonal mentén számuk 44-49 közé esik, ami alapján ez egy védett leánykoncér (Rutilus virgo).

  A hétvégén jászozás közben fogtam ezt a halat. Inkább balinnak néz ki, de nem merem biztosan kijelenteni. Lehet hogy egy balin-jász hibrid? Köszönettel: O. A.

  A hal teste megnyúlt, szája nagy, háta nem túl magas, farokalatti úszójának első sugara igen hosszú, szegélye erősen homorú, farokúszója mélyen bemetszett, ezek a balin ismertetőjegyei. Az alsó állkapcsáról viszont hiányzik a kampós végződés, szája csúcsba nyíló, a nyakszirtnél nem törik meg a hát vonala, ezek a jászkeszeg jellemzői. A hal összességében jobban hasonlít egy balinhoz, így a képen feltehetően egy ikrás balin és egy tejes jászkeszeg összeívásából származó balin-jász (Leuciscus aspius x Leuciscus idus) látható.

   Egy fehérvárcsurgói kisvízfolyásban találhatóak ezek a halak. Segítséget szeretnék kérni a beazonosításukban. Üdvözlettel: S. A.

   A halak teste erősen megnyúlt, szájuk körül bajuszszálak találhatók, pikkelyeik olyan aprók, hogy a képen nem is látszanak, mindezek alapján a halak csíkok, melyeket legkönnyebben a mintázatuk alapján lehet elkülöníteni egymástól. A réticsíknak egybefüggő sávjai vannak, a vágócsík esetében 5 kisebb-nagyobb foltokból álló sor váltja egymást, míg a bolgár csík, és a balkáni csík esetében 3 különálló sáv figyelhető meg. A képen látható halak márványos mintázata azonban nem rendeződik elkülönült sorokba, így a halak kövicsíkok (Barbatula barbatula), amit a széles, hengeres testük és a szemeik előtt lévő bajuszálaik is kiválóan alátámasztanak. 

  A Mályi-tóból a fotón szereplő pontyot fogtuk. Betegség vagy fejlődési rendellenesség miatt ilyen a kinézete? Fogyasztható az ilyen sérült hal? Köszönettel: J. S.

  A képen látható hal gerinctorzulása fejlődési rendellenesség következménye. Leggyakrabban az ikrákat érő környezeti hatások miatt alakul ki, ilyen lehet például a nem megfelelő hőmérséklet. Természetes vízi halak esetében ritkán fordul elő, mivel a rendellenesen mozgó egyedek  már ivadékkorban ragadozók prédájává válnak. A hal fogyasztható.

  Szeretném megtudni, hogy a képen látható ikrákat süllő vagy sügér rakta le? Köszönettel: M. Cs.

Bal oldali kép: Jiří Peterka

  A süllő ikrái nem alkotnak ilyen növényekre hurkolódó fonalakat. Hazai halak közül egyetlen fajnak van a képen láthatóhoz hasonló "kocsonyás" ikraszalagja, tehát a képen sügér (Perca fluviatilis) ikrái láthatók.